Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1080. Törvényjavaslat a polgári iskoláról
1080. szám. 113 közökben befolyó összegeknek alapszerü kezelése biztosítja legjobban: szükségesnek tartom egy külön erre a célra rendelt alapnak, az Országos Polgári Iskolai Építési Alapnak felállítását^ Az Országos Polgári Iskolai Építési Alapnak jövedelmeit javaslatom felsorolja, E helyütt ezeknek megismétlését mellőzhetőnek tartom. Ki kell azonban emelnem, hogy a pénzügyminiszter úrnak megértő támogatásával az 1925/6. évi kezelés terhére engedélyezett 2 millió aranykorona megadja a lehetőséget, hogy e törvény végrehajtása teljes nyomatékkal meginduljon. Ez az összeg természetesen nem elegendő a polgári iskolák valamennyi elhelyezési nehézségének orvoslására, a létesítendő új iskolák támogatására, birom azonban a pénzügyminiszter úr ígéretét, hogy éveken keresztül állandóan biztosít e célra megfelelő összegeket s így e törvényjavaslat egy tervszerűen s következetesen keresztülvihető akció megindítását jelenti. A második bekezdés az alapnak miként való felhasználására vonatkozó intézkedést tartalmazza. A harmadik bekezdésben foglalt intézkedések részben arra szolgálnak, hogy a nemzetgyűlés (országgyűlés) az Országos Polgári Iskolai Építési Alap állásáról a költségvetés előterjesztésével egyidejűleg pontos tájékozódást szerezhessen, hogy így az Alap kezelésére alkotmányos befolyást gyakorolhasson, részben pedig az Alap adminisztrációjának kellő szabályozására vonatkoznak. A 16. §. intézkedése lehetővé teszi, hogy a meglévő, azonban mostoha pénzügyi és gazdasági viszonyok miatt még mindig bérelt helyiségekben, népiskolai épületekben, olykor óvodai vagy egyéb alkalmatlan helyiségekben szorongó polgári iskolák végre megfelelő elhelyezéshez jussanak. A községek (városok) ugyanis az iskola szervezésekor elvállalták az elhelyezés biztosítását, azonban kötelezettségeik teljesítésére a változott viszonyok következtében egymagukban már képtelenek. Államsegély vagy kölcsön nyújtása ez iskolák zavartalan működését és fejlődését biztosítani fogja. A támogatás mértékére nézve a 13. §-ban foglalt rendelkezések itt is irányadók. 17. §. Az e törvény alapján létesített nem állami polgári iskolák tanszemélyzetének és egyéb alkalmazottainak illetményei természetszerűleg az iskolafenntartót terheli. Ha azonban az iskolafenntartó anyagi helyzetének korlátoltsága az összilletményeknek teljes biztosítására alapot nem nyújt, s az iskola fenntartása kultúrpolitikailag indokolt, a tanszemélyzet illetményeinek kiegészítésére a mindenkoron rendelkezésre bocsátott hitel keretében államsegély engedélyeztetik, mely azonban a fizetés 50%-át nem haladhatja meg. A 2-ik bekezdésben foglaltaknak oka az, hogy a polgári iskola fejlődése felhasználtassák arra, hogy más középfokú iskolatípusoknál feleslegessé vált tanárok itt elhelyeztessenek, s hogy az új iskolákhoz különösen az igazgatói állásban már gyakorlott tanárok kerüljenek, akik az iskola hagyományait és légkörét, nemkülönben az iskola megszervezésével és vezetésével járó teendőket ismerik. Ez az átmeneti intézkedés biztosíték arra is, hogy a létszámapasztás folytán nyugdíjazott tanárok alkalmazhatók legyenek s ezzel az állam nyugdíj terhei is csökkentessenek. A 18. §-ban foglalt intézkedéssel biztosítani kívánom, hogy a helyi hozzájárulásokat a községek (városok) mindig az esedékesség idejében teljesítsék. 19. §. A háború előtti időkben az egyes községek (városok) anyagi helyzetével nem is mindig indokolhatóan olyan államosítási szerződések köttettek, melyek az iskola fenntartásával járó terheket úgyszólván egészükben Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XVIII. kötet. 15
