Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

1079. szám. 89 99. §. A jelzálogadóslevél forgalmát, ami az egész intézménynek a létalapját adja meg, ez a §. szabályozza. Minthogy a jelzálogadóslevól a jelzálogjog átszállásának telekkönyvön kívüli lebonyolítására van hivatva, nyilvánvaló, hogy kiállítása után a jelzálogjogra vonatkozó telekkönyvi jogszerzést ki kell zárni. A telekkönyvön kívüli átruházás esetében is figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a jelzálogadóslevél voltaképen ugyanannak az eredménynek az elérését van hivatva biztosítani, amit nélküle a telekkönyv segélyével lehetne elérni, szükséges tehát, hogy minden egyes átruházásnak írásbeli nyoma legyen a telekkönyvet ebben a vonatkozásban pótló jelzálogadóslevélen. Éppen a jelzálogadóslevél telekkönyvet pótló jellege kívánja meg azt is, hogy amikor az átruházónál a 86. §-ban említett személyi garancia hiányzik, az átruházó nyilatkozat hitelesített alakban történjók meg. A jelzálogadóslevél tehát nem jelentkezik egészen a forgatható értékpapír formájában, már csak azért sem, mert a javaslat az üres forgatmányt sem engedi meg és a forgatók szavatosságát sem ismeri. Az átruházás telekkönyvi bejegyzésének hiánya az adósra azt a hátrányos következményt vonja maga után, hogy nem állapíthatja meg könnyen hitelezőjének kilétét, ami pedig a kölcsön esetleges megújítására vonatkozó tárgyalásokat megnehezíti. A javaslat ezen a nehézségen úgy kíván segíteni, hogy az átruházót vagy terhelőt az első hitelezővel szemben a jelzálogadóslevól átruházásáról vagy terheléséről értesítésre kötelezi, aminek folytán az első hitelező, az ingatlan tulajdonosát a megfelelő felvilágosítással elláthatja és maga is tájékozódhatik a felől, hogy alább ismertetendő képviselői jogkörében ki a képviseltje. Az értesítés elmulasztása a kötelmi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséget von maga után. A telekadósság új intézménye értékpapírul már fokozott mórtékben alkalmas s a javaslatnak e tekintetben nem is kellett figyelemmel lenni a fennálló jognak, a jelzálogjog járulékos jogi természetéhez tapadó tételeire. Éppen ezért nincs akadálya bemutatóra szóló telekadóslevél megengedésének sem. Az adósnak váratlanul és váratlan oldalról megtámadása ellen kellő védelmet nyújtanak a 83. §-nak felmondási szabályai. 100. §. Közönséges jelzálogjog esetében is előfordul, hogy az összegszerűen meghatározott követelés járulókainak biztosítására keretbiztosítéki jelzálogjog van bekebelezve. Semmi indokoltsága nem volna annak, ha az ilyen biztosítéki jelzálogjog a jelzálogadóslevél birtokosára nem szállana át, hiszen az a mindenkori hitelező javára áll fenn és külön választása nem is képzelhető, mert az a jogviszony, amelyből a járulékos követelések származnak, éppen maga a jelzálogilag biztosított követelés. 101. §. A jelzálogadóslevól átruházása telekkönyvön kívül történvén, az átruházó nyilatkozatok érvényességének megtámadására a telekkönyvi szabályokat nem lehet változatlanul alkalmazni, hiszen ha az átruházó nyilatkozatot ebben a vonatkozásban is egyenlőnek tekintenénk a telekkönyvi bejegyzéssel, ez annyit jelentene, hogy a három évnél nem régibb átruházó nyilatkozat érvényessége mindig kétséges volna, ez pedig a jelzálogadóslevél forgalmát illuzóriussá tenné. Éppen ezért a javaslat a hátiratok összefüggő láncolata, mint a hitelezői legitimáció eszköze tekintetében nem mellőzhette el a forgatható értékpapírok szabályainak (váltótörvény 81. §.) tett azt az engedményt, hogy a jelzálogadóslevél birtokosának jogára a reá átruházást megelőző korábbi átruházó nyilatkozatok érvénytelensége nem hat ki. A jelzálogadóslevél vagy egyes jognyilatkozatok bírói határozattal vagy egyéb módon pótlásának szabályai külön indokolásra nem szorulnak. Ha Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XVIII. kötet. 12