Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

90 1079. szám. átruházó nyilatkozat pótlására van szükség, az egyszer már joghatályosan megtörtént átruházást ismételni nem lehet, mert az ily nyilatkozat megismétlésekor a nyilatkozatot tevőt már nem illetné meg a joghatályosan átruházott jog és így az újabb átruházó nyilatkozat érvénytelen volna. Elvi szempontból szükséges tehát, hogy az átruházó nyilatkozatot az átruházást elismerő nyilatkozattal lehessen pótolni. Az utolsó bekezdés a 99. §. utolsó bekezdése folytán szükséges. 102. §. A jelzálogadóslevél kiállítása esetében is előfordulhat, hogy az anyagi jog szempontjából a jelzálogjog átruházása, átszállása vagy terhelése a telekkönyvben a 99. §. első bekezdése ellenére is joghatályosan jön létre. Ez a helyzet például akkor, ha a hitelezőt oly személyes adós elégíti ki, aki nem tulajdonos és akire ennek folytán a jelzálogjog átszáll, a hitelező azonban nem tudja a jelzálogadóslevelet kiadni, vagy akkor, ha a telekkönyvben bejegyzett hitelező tartozása erejéig aljelzálogjogot kíván valaki alapítani ós hitelező kötelezi magát a jelzálogadóslevél visszaszerzésére és a feljegyzés töröl te tésére. A javaslat az ilyen esetekre figyelemmel nem zárja ki a jogváltozás telekkönyvi bejegyzését, de az ily bejegyzés csak a jelzálogadóslevél kiállítására vonatkozó feljegyzés törlése esetében lesz hatályos. A jelzálogadóslevél kiállítására vonatkozó feljegyzés törlése esetében egyébként is a közönséges jelzálogjogra vonatkozó szabályok lépnek alkalmazásba. 103. §. A 90. §. indokolásában már kifejtett okokból jelzálogadóslevél kiállítása esetében nem lehet a harmadik jóhiszemű szerzőre kiterjedő hatállyal törlési pert indítani. A törlési per indítására jogosítottakat a javaslat a jelzálogadóslevél kiállításának előfeltételeivel védi meg. A jelzálogadóslevól forgalmának biztosításában azonban telekkönyvi jogunk alaptételeinek sérelme nélkül nem lehet olyan messzire menni, hogy a törvényes előfeltételek hiányában kiállított jelzálogadóslevél megszerzőjét is védjük a törlési perrel szemben. Ilyen esetben ugyanis maga a jelzálogadóslevél lesz érvénytelen, az pedig közforgalom tárgyául szolgáló minden értékpapírnál előfordulhat, hogy a törvényszegéssel kiállított értékpapír jóhiszemű megszerzője károsodást szenved. A telekkönyvi hatóság eljárásában a jelzálogadó sie vélnél fokozott mértékben érvényesülnie kell a legalitás elvének és így a jóhiszemű szerző az említett alapon csak igen ritka kivételes esetekben fog károsodni, de ilyenkor is kárigénye lesz az előzői ellen. A biztonság tehát itt még nagyobb lesz, mint más forgatható értékpapírok esetében. A telekkönyvi közhitelnek a jelzálogadóslevél birtokosát mint hitelezőt védő rendelkezései egyébként korlátlanul alkalmazást nyernek. 101. §. E §. a jelzálogadóslevél és a telekkönyv közötti kapcsolat fennmaradását hangsúlyozza, a fennálló telekkönyvi jog egyik lényeges alaptételének érintetlenül maradását biztosítja, de nem engedi meg a telekkönyv tartalmának chicaneuse felhasználását, amikor ez a tartalom nyilván helytelen. 105. §. A hitelezői legitimációt a 101. §. értelmében a jelzálogadóslevól birtoka adja meg. Ezt a legitimációt természetesen a követelés érvényesítésekor is meg kell kívánni. Figyelemmel arra, hogy a jelzálogjog keletkezésekor az ingatlan tulajdonosával közvetlenül az a hitelintézet lép jogviszonyba, amelynek, kérésére a jelzálogadóslevelet kiállítják, módot kell adni ennek a hitelintézetnek arra, hogy a jelzálogjog érvényesítésének időpontjában ismét ő lépjen fel közvetlenül jogosítottként, annyival is inkább, mert az adós személyes viszonyait elsősorban neki kell ismernie és tőle lehet leginkább elvárni, hogy az adóssal szemben a legmegfelelőbb lépéseket fogja