Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.
Irományszámok - 1922-1003. Törvényjavaslat az 1925/26. évi állami költségvetésről
1003. szám. 83 A hasznos beruházások keretében adott összegből elsősorban olyan munkálatok végrehajtására folyósíttatnak kölcsönök, amelyek az eddig elárasztva volt területeknek az árvizektől és belvizektől való mentesítését célozzák. Mintegy 25.000 kat. holdat tesznek ki azok a területek, amelyeknek az árvizektől való mentesítését ezáltal biztosítani lehet és mintegy 600.000 kat. holdnyi területnek belvizektől való mentesítése lesz tökéletesíthet^. A kölcsönök 7*5°/o kamat mellett 17 éven át félévi utólagos részletekben való törlesztésre engedélyeztetnek. Megalakítani kívánt, de forma szerint még meg nem alakúit társulatok részére, megalakulásuk után szintén engedélyeztetik kölcsön, olyan módon, hogy ezek a társulatok a kölcsön felvételét követő két éven át tőketörlesztést nem kötelesek teljesíteni. Ebben az esetben a visszafizetés 15 év alatt történik. 5. A mezőgazdasági termelés fejlesztését célzó beruházásokra 3,300.000 aranykorona vagyis 33.350,000.000 papírkorona. Ebből az összegből 600.000 aranykorona, vagyis 8.700,000.000 papírkorona tej szövetkezetek megszervezésére szükséges kölcsönökre, 1,500.000 aranykorona, vagyis 21.750,000.000 papírkorona az állattenyésztés fejlesztésére szükséges kölcsönökre és a gödöllői baromfitenyésztő és munkásnőket képző iskola kezelésében lévő halgazdaság felújítására 200.000 aranykorona, vagyis 2.900,000.000 papírkorona pedig a bor értékesítésének megszervezésére szolgál. A tej szövetkezetek megszervezésére azért van szükség, mert a háború előtt fennállctt csaknem 800 tejszövetkezet, melyek közül mintegy 500 az ország jelenlegi területén volt, jóformán mind tönkrement és feloszlott. Ezeknek újjászervezése az állattenyésztés jövedelmezőségének, valamint az ország élelmezésének biztosítása érdekében szükséges, ez pedig állami kölcsönök útján való támogatás nélkül nem történhetik meg. Az állattenyésztés fejlesztését célzó kölcsönök a községi (közbirtokossági, tenyésztőszövetkezeti, stb.) apaállat-szükséglet fedezésére szolgálnak. Ebből a célból 21.500,000.000 papírkorona a szükségszerinti részletekben az Országos Központi Hitelszövetkezetnél mint forgótőke helyeztetik el és az egyes kölcsönök ebből az összegből folyósíttatnak. Az utolsó tíz év eseményei folytán állattenyésztésünk mennyiség, de főleg minőség tekintetében nagyon visszafejlődött. Figyelemmel arra, hogy az intenzív mezőgazdaság előfeltétele a fejlett állattenyésztés, továbbá, hogy a belföldi fogyasztás zavartalan ellátása az állattenyésztés fejlettségétől függ, állat- és állati termék kivitelünk pedig külkereskedelmünk egyik fontos tényezője, figyelemmel továbbá arra is, hogy állatállományunk több mint háromnegyed része kisemberek kezén van, amit a földreform végrehajtása csak növel, kétségtelen, hogy ennek az ágazatnak újjáfejlesztésére országunk létérdekében sürgős szükség van. Az ország mai területén a háborút megelőző időben köz tenyésztési célokra állami közvetítéssel évenkint átlag 5.000 darab apaállat osztatott ki, ezenkívül 6—8.000 darab tenyéazanyaállat került kiosztásra, s végül mintegy 4.000 darab tény észapa- ós anyaállat-behozatal nyert lebonyolítást. Az utolsó 8—10 évben ez a tevékenység az apaállatoknál évi 200 — 300 darabra zsugorogott össze, az anyaállat kiosztás, valamint a tenyészállat behozatal pedig teljesen szünetelt. A gödöllői baromfitenyésztő ós munkásnőket képző iskola kezelésében mintegy 30 kat. hold terjedelmű halgazdaság van, amelynek felújítása és a modern és gazdaságos igényeknek megfelelően való berendezése, valamint törzs-halállománnyal való benépesítése az ország haltenyósztósóre nézve kiváló fontossággal bír. Erre a célra 250,000.000 papírkorona szükséges. íi*
