Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1002. Törvényjavaslat a kincstári házhaszonrészesedés megszüntetéséről, a beurházásokról és egyéb pénzügyi természetű renelkezésekről

1002. szám. 5 1. A pénzügyminiszter csak olyan tárgysorsjátékok rendezésére adhat engedélyt, amelyeknél a kibocsátani szándékolt sorsjegyek száma 30.000 darabot, azok egyenkinti névértéke 12.500 koronát és így az összes sors­jegyekért fizetendő betétek vógösz­szege 375,000.000 koronát meg nem halad, a nyereménytárgyak pedig hazai iparcikkek és egyéb ingósá­gok (árúk). Ingatlanok, lakások, üz­letek, vállalatok, továbbá készpénz, értékpapírok (magán- vagy közköte­lez vény ek, sorsjegyek, részvények) kisorsolására engedély nem adható. 2. Az 1. pontban megjelölt sors­játékok rendezésére a pénzügyminisz­ter csak kifejezetten közjótékonysági vagy kulturális egyesületnek adhat engedélyt oly módon, hogy egy-egy egyesület évenkint legfeljebb csak egy sorsjátékot rendezhet. Egyes személyeknek a pénzügy­miniszter legfeljebb 20,000.000 korona értékű ingóságok kisorsoló sara a db at engedélyt az esetben, ha a kérdéses ingóságok kisorsolását nem nyerész­kedési célból, hanem szorult anyagi helyzetük javítása érdekében ter­vezik. 3. Az engedélyes vállalkozó a sors­játék rendezését másra át nem ru­házhatja, hanem azt feltétlenül saját kezelésben, a saját számlájára kell rendeznie oly módon, hogy e célból Budapest, 1926, évi január hó 26. semmiféle idegen szervezet (pénz­intézet, stb.) közreműködését igénybe nem veheti, 4. Az üzleti életet és ezzel kap­csolatosan a verseny szabad kialaku­lását érintő sorsjátékok és tombola­játékok rendezésére engedély egy­általában nem adható. Ilyen, az üzleti életet érintő célokra a 2. pont alap­ján engedélyezett sorsjátékok sors­jegyei sem egészben sem részben át nem engedhetők és fel nem használ­hatók. 5. A sorsjátékok engedélyezésének egyéb feltóteleit a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 6. Aki az e §-ban foglalt rendel­kezéseket, vagy pedig a pénzügy­miniszternek az e §. 5. pontja alap­ján kiadott rendelkezéseit megszegi, jövedéki kihágást követ el és füg­getlenül az esetleg megrövidített en­gedély- és nyeremény illeték alapján a hatályban álló törvényes határoz. ­mányok értelmében kiszabható pénz­büntetéstől, 12,500.000 koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő. "7. §. A dohányjövedéki kihágások és szabálytalanságok után megálla­pított pénzbüntetések mértékének emeléséről szóló 1921: VII t-c. ha­tályon kívül helyeztetik. 8. §. E törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a pénz­ügyminiszter bízatik meg. napján. Dr. Bad János s. fa, m. Je r. fài'Aiqyminiszter.

Next

/
Thumbnails
Contents