Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1009. Törvényjavaslat a magánalkalmazottak nyugdíjának és özvegyeik, árváik ellátásának átértékeléséről

100 1009. szám. nèm a szolgálatadó, hanem az ő anyagi hozzájárulásában részesülő és keretében külön jogi személyként ala­kított nyugdíj egyesület, intézet vagy alap köteles. 9. §. Nyugdíj járandóság fizetésére kötelezett szolgálatadó vagy külön jogi személy jogosítva van a jelen törvény életbelépése előtt megállapí­tott nyugdíjjárulékot a jelen törvény életbelépésével kezdődő hatállyal olyan mértékben felemelni, amily mértékben nyugdíjjárandóság-fizetési kötelezettsége emelkedett. 10. §. Az átértékelés a jelen tör­vény életbelépése előtt egy évnél nem régebben esedékessé vált járan­dóságokra is kiterjed, az erre az időre már kifizetett összeget névér­téke szerint be kell számítani az át­értékelt összegbe. Ha a felek a járandóság összegét az 1924. év július hó 1. napján vagy később a pénz értékcsökkenésének figyelembevételével egyességgel meg­állapították, a járandóság összegére az egyesség irányadó. Ha a jelen törvény életbelépte előtt kelt jogerős bírói ítélet olyan járan­dóságot állapított meg magasabb összegben, amelynek átértékelésére arányszám irányadó (2. §.), a jogosul­tat az arányszám közzétételét követő hó 1. napjától kezdve nem a jelen tör­vény életbelépése előtt bírói ítélettel meghatározott magasabb járandóság, hanem az arányszám értelmében megállapított járandóság illeti meg. Ha a bíróság (6. §.) az arány­számot megváltoztatja, az új arány­szám a járandóságra attól az idő­ponttól kezdve irányadó, amikortól az előbbi bekezdések értelmében a Budapest, 1926. évi február hó kötelezett a régi arányszám szerinti járandóság fizetésére volt kötelezve. Ha a járandóság átértékelésére a 2. §. irányadó, a kötelezett az arány­szám közzétételéig méltányos előleget köteles fizetni, kivéve, ha a járan­dóság átértékelt összegét jogerős bírói ítélet határozta meg. 11. §. A jelen törvény rendelke­zései alkalmazást nyernek az olyan biztosítási szerződés alapján járó pénztartozásokra is, amelyeket biz­tosító magánvállalatok saját alkal­mazottaikkal nyugdíjigényük kielé­gítése végett kötöttek. 12. §. A jelen törvény rendelke­zései nem nyernek alkalmazást azokr a a járandóságokra, amelyek teljesítésének módját vagy össze­gének meghatározását nemzetközi egyezmény, az ipari és kereskedelm­alkalmazottaknak betegség és baleset esetére biztosításáról szóló 1907 : XIX. törvénycikk, a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900: XV. törvénycikk és az ezeket módosító vagy végrehajtó jogszabályok, végül a bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üze­mekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek család­tagjainak nyugb ér bizt osításáról szóló 1925 : XXXIV. t,-c. 1. §-ában fog­lalt felhatalmazás alapján megállai pított jogszabályok szabályozzák. 13. §. Ez a törvény az 1926. évi hó . napján lép életbe ós az életbelépésekor az eljárás bármely szakában folyamatban levő ügyek­ben is alkalmazást nyer. A végre­hajtására esetleg még szükséges sza­bályokat a minisztérium rendelettel állapítja meg. 5. napján. Dr. Bud János s. k., m. kir. pénzügyminiszter. Dr. Pesthy Pál s. h, m. kir. igazságügy miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents