Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1009. Törvényjavaslat a magánalkalmazottak nyugdíjának és özvegyeik, árváik ellátásának átértékeléséről

1009. szám. 99 lakásukat feltüntető jegyzéket készí­teni s az arányszám közzétételével egyidőben a székhelyük, illetőleg lakó­helyük szerint illetékes járásbíróság­hoz, ha pedig székhelyük vagy lakó­helyük a budapesti központi, a buda­pesti I— III. kerületi vagy a pestvidéki kir. járásbíróság területén van, a m. kir. Kúriához bemutatni, ahol az igényjogosultak bármelyike megte­kintheti és lemásolhatja. (>. §. Az arányszám megváltoztatása iránti kérelmet az 5. §-ban meghatá­rozott bíróságnál kell előterjeszteni. A járásbíróság a kérvényt az igény­jogosultak névjegyzékével együtt ha­ladéktalanul felterjeszti a m. kir. Kúriához. A m. kir. Kúrián alakuló külön bíróság a kórelem tárgyában a feleknek írásban vagy szóval tör­tént meghallgatása és szükség eseté­ben a Pénzintézeti Központ írásbeli szakértői véleményének megszerzése után végérvényesen határoz, hatá­rozatát nem indokolja. A szakértői véleményt zárt boií­tékban kell kezelni és ezt a felek nem tekinthetik meg. A külön bíróság azt is vizsgálat tárgyává teszi, hogy az arányszám­nak a megállapítására irányadó ada­tok alapján indokoltnak mutatkozó megváltoztatása a kötelezett vagyoni helyzetére és vállalatának jövedel­mezőségére figyelemmel nem lenne-e méltánytalan. Ha a vállalat saját vagyonát a vagyon jövedelmezősé­gére figyelemmel megállapított érték­ben mutatta ki, a megnyitó mérleg­ben az arányszámot nem lehet fel­emelni azon az alapon, hogy a válla­lat saját vagyonát valóságos érté­kén alul állapította meg. A kérelmet azon az alapon, hogy nem megfelelő számú nyugdíjjogo­sult terjesztette elő, csak akkor lehet visszautasítani, ha az igényjogosul­tak névjegyzékét az intézet a kére­lem előterjesztése előtt az 5. §. ér­telmében bemutatta. A kir. Kúrián alakuló külön bíró­ságnak az elnökét a kir. Kúria ta­nácselnökei sorából, két tagját a kir. Kúria ítélőbírái sorából a kir. Kúria elnöke jelöli ki, a másik két tagját pedig a tanács elnöke hívja be azok­nak a közgazdasági szakférfiaknak sorából, akiket erre a célra a pénz­ügyminiszter előre kijelölt. A külön bíróság alakulásának, el­járásának, és ügyvitelének szabályait egyebekben a pénzügyminiszterrel egyetértve az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. "7. §. Az átértékelésre irányadó mórtéket a bíróság állapítja meg abban az esetben, ha a nyugdíjra vagy nyugdíj ter­mészetű járandóságra igényt adó szolgálatot nem a 2. §. alá eső szolgálatadónál teljesítették, vagy ha a 2, §. alá eső szolgálatadó az arányszámot a jelen törvény élet­belépésétől egy éven belül nem tette közzé (2. §. ut. bek.) vagy ha a 2. §. alá eső szolgálatadó­nál teljesített szolgálat esetében a nyugdíj illetményre nem a szolgálat­adó nyugdíj- vagy illetményszabály­zata, hanem az alkalmazottal kötött szerződés irányadó, vagy végül ha a járandóság fizetésére oly külön jogi személy van kötelezve, amely nem működik a szolgálatadó kereté­ben. A járandóság átértékelt összegé­nek bírói megállapításában minden körülményt méltányosan figyelembe kell venni. Figyelembe kell venni különösen a 2. §. alapján megálla­pított arányszámokat, az életfenntar­tás költségében a járandóság meg­állapítása óta bekövetkezett emel­kedést ós azt, hogy az első ízben megállapított nyugdíj vagy nyugdíj­természetű járandóság azutoljára élve­zett szolgálati járandóságnak milyen hányada volt. 8. §. A nyugdíj vagy nyugdíjter­mészetű járandóság átértékelésére a szolgálatadó vagyoni helyzete irány­adó akkor is, ha a járandóság fizetésére

Next

/
Thumbnails
Contents