Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről

382 i 980. szám. állapított járadékot az 1919. évi január hó 1. napja után egyszeri tőkeszolgáltatással egyesség alapján megváltotta, vagy ha az 1919. évi január hó L. napja után hozott bírói ítélet járadék helyett egyszeri tőke­szolgáltatást ítélt meg, még pedig akkor is, ha a kötelezett az ítéletnek eleget tett. A jelen §. alapján átértékelésnek csak akkor van helye, ha az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az egyszeri tőkeszolgáltatás a jelen tör­vény értelmében járó járadékkal szemben aránytalanul csekély és a jogosított a járadék megváltása kö­vetkeztében oly szorult helyzetbe került, hogy megélhetése veszélyez­tetve van, továbbá, ha ezenfelül az eset körülményeibőlnyilvánvaló, hogy egyesség alapján történt megváltás esetében a -jogosított az egyesség megkötésekor oly szorult anyagi hely? zetben volt. - hogy e miatt kénytelen volt a kapott egyszeri tőkeszolgálta­tást elfogadni, vagy e nélkül is, ha tájékozatlanságánál, vagy általában az egyéni körülményeinél fogva meg lehet állapítani, hogy az egyszeri tőkeszolgáltatás elfogadásából szár­mazó hátrányos következmények fel­ismerésére szükséges belátása nem volt meg. Átértékelés esetében a tőkeszolgál­tatás visszafizetését nem lehet köve­telni,^ de azt a járadék összegének megállapításában méltányosan számí­tásba kell venni. Az átértékelésre irányuló keresetet a .jelen §. esetében e törvény életbe­lépésétől számított hat hónap alatt lehet megindítani. d) Magánalkalmazottak nyugdíja és özvegyeik, árváik ellátása. 18. §. Magánjogi szerződéssel alkal­mazottnak és családtagjának kész­pénzben járó nyugdíjat vagy nyug­díj természetű járandóságot az* alábbi rendelkezések szerint kell átértékelni, a járandóságnak átértékelt összege azonban nem haladhatja meg a pénz értékcsökkenéséből eredő hátrány tel­jes kiegyenlítését. A m', kir. államvasutaknál, a Duna­Száva-Adria vasútnál (Déli vasútnál) és más közforgalmú vasútnál, am. kir. állami vas , acél- és gépgyárak­nál, az Osztrák-Magyar Banknál és a m. kir. állami jegyintézetnól tel­j esített szolgálat alapj án j áró. továbbá általában az állammal, törvényható­sággal, községgel vagy ezek válla­latával (üzemével) szemben magán­jogi jogcímen követelhető, végül az Országos Munkásbiztosító Pénztár Al­kalmazottainak és Orvosainak Nyug­díjintézetétől járó nyugdíj vagy nyug­díj természetű járandóság mórtékére az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy rendelettel szabályozza az előbbi bekezdésben említett azoknak a já­randóságoknak a mértékét, amelyek mértékéről a jelen törvény életbe­lépéséig külön jogszabály nem ren­delkezik. Közforgalmú vasútnál teljesített szolgálat alapján járó nyugdíj vagy nyugdíj természetű járandóság ösz­szege nem lehet nagyobb, mint" amennyit a m. kir, államvasutakkal szemben igényjogosultak hasonló kö­rülmények között kapnak. 19. §. Ha a nyugdíjra, vagy nyug­díjtermészetű egyéb járandóságra igényt adó szolgálatot olyan rész­vénytársaságnál vagy szövetkezetnél teljesítették, amely az 1914. évi július hó 1. napján már fennállott, a járan­dóság átértékelésére az az arány az irányadó, amely a vállalat 1914. évi július hó 1. napját megelőző időpont szerint készített utolsó mórlegében kimutatott saját vagyonának (alap­tőkéjének, üzletrésztőkéjének, és a vállalat tulajdonát tevő, kimutatott valódi tartalékoknak) és nyugdíjalap­jának (nyugdíj-tartalékának) összege

Next

/
Thumbnails
Contents