Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről

980. szám. 383 és azon saját vagyonának és nyugdíjalapjának (nyugdíj-tartalékának) öszszege között van, amelyet az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : iy. t.-c. 2."§-ához tartozó a) melléklet B. II. 3. pontjának harmadik bekezdése alapján a mérleg valódiság helyreállítása tárgyában kiadott rendelet szerint készített első (megnyitó) mérleg kimutat. Az 1914. évi július hó 1. napját megelőző időpont szerint készített utolsó mérlegben kimutatott saját vagyonhoz a pénz értékcsökkenésének figyelembevételével hozzá kell számítani azokat a befizetéseket, amelyeket az arányszám megállapításában számot tevő két mérleg készítésére irányadó időpontok közötti időben alaptőke (üzletrésztőke) emelésével vagy új üzletrész jegyzésével kapcsolatban teljesítettek. Hogy a befizetéseket a pénz értékcsökkenését tekintve, mily összeggel kell a saját vagyonhoz hozzászámítani, a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Ha az arányszám megállapításában számottevő két mérleg készítésére irányadó időpont között két vagy több részvénytársaság vagy szövetkezet egyesült, az egyesült vállalatok azon saját vagyonának együttes összege irányadó, amely e vállalatok 1914. évi július hó 1. napját megelőző időpont szerint készített utolsó mérlegében ki lett mutatva. Ha az egyesülés következtében megszűnt részvénytársaság vagy szövetkezet az 1914. évi július hó 1. napja után alakult, a megalakulásakor. készített mérlegében kimutatott saját vagyonát úgy kell számba venni, mint az előbbi bekezdés értelmében az időközi befizetéseket. A részvénytársaság és a szövetkezet köteles a megállapított arányszámot a társaság hirdetményeinek közzétételére megszabott módon az első bekezdésben említett megnyitó mérleg közgyűlési megállapítása után haladéktalanul, de legkésőbb a jelen törvény életbelépésétől egy éven belül közzétenni. 20. §. Az arányszám segítségével történő átértékelés alapjául azoknál az igényjogosultaknál, akiknek már az 1914. évi július hó 1. napján nyugdíjuk vagy ellátási díjuk volt, az a koronaösszeg szolgál, amely az igényjogosultat az 1914. évben nyugdíj vagy ellátási • díj címén megillette. Ha a jogosult igénye a nyugdíjra vagy »ellátási díjra csak az 1914. évi július hó 1. napja után nyilt, vagy nyílik meg, az átértékelés alapjául az a koronaösszeg szolgál, amely az alkalmazottat vagy családtagját a társaságnak az 1914. évi július hó 1. napján fennállott nyugdíj-, illetőleg illetményszabáiyzata szerint megilletné. Ennek a koronaösszegnek megállapításában a nyugdíj alapjául beszámítható illetmény gyanánt azt az összeget kell számításba venni, amelyet nyugdíj alapjául beszámítható illetmény címén a társaságnak az alkalmazott utoljára be töltött állásához és munkaköréhez hasonló állást és munkakört be-, tölő alkalmazottjai az 1914. évben kaptak. 21. §. A társaság vagy az igényjogosultak — ideértve az igényjogosult tényleges szolgálatban álló alkalmazottakat is — a közzétételtől számított • három hónap alatt az arányszám megváltoztatását kérhetik azon äz alapon, hogy a 19. §. értelmében megállapított arányszám nem tünteti fel híven a.részvénytársaság vagy szövetkezet saját vagyonának változását. A kérelem tárgyában a 40. §-ban megjelölt bíróság határoz. Ily kérelmet az igényjogosultak közül legalább húsz személy, vagy ha az igényjogosultak száma százat meg nem halad, az igényjogosultaknak legalább egyötöd része terjeszthet elő. 22. §. Azok a társaságok, amelyek kötelezettségére arányszám irányadó, kötelesek az igényjogosultakról —-