Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.
Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről
980. szám. 381 jelen törvény rendelkezései alapján át lebet értékelni. Nem zárja ki az átértékelést a pénztartozásnak oly teljesítése, amelyet a hitelező az átértékelésre irányuló követelésének fenntartásával fogadott el. Hogy a pénztartozás ös-szegének teljesítéséül bírói letétbe helyezése vagy kellő felajánlása kizárja-e az átértékelést s ha kizárja, mennyiben zárja ki, azt a letétbe helyezés vagy a kellő felajánlás időpontjában fennállott körülmények figyelembevételével kell megállapítani. 13. §. Jogerős ítélettel vagy bírói •egyességgel e törvény életbelépése előtt meghatározott ós még meg nem szánt pénztartozás tekintetében is helye lehet átértékelésnek. Átértékelésnek elutasító ítélet esetében is helye lehet, de csak akkor, ha az ítélet az átértékelés iránt előterjesztett kérelemnek jogszabály hiánya miatt vagy a jelen törvénnyel ellenkező jogszabály alapján nem adott helyet. b) Családi vagy öröklési jogon alapuló pénztartozások. 14. §. Családi vagy öröklési jogon alapuló pénztartozások átértékelésére a jelen törvény rendelkezéseit úgy kell alkalmazni, hogy az erkölcsi alapon nyugvó ezekben a jogviszonyokban a kölcsönös kiegyenlítés és . általában a méltányosság elve mind a két fél érdekében lehetőleg teljes mórtékben érvényesüljön. A jelen törvény rendelkezései nyernek alkalmazást különösen a pénzbea vagy helyettesíthető dolgokban vagy becsértékben kapott hozomány átvételéből, a női szabad vag} r on férji kezeléséből, hitbér kötelezéséből, továbbá az örökösödésből, a kötelesrészből, a hagyományból ós a meghagyásból eredő pénztartozásokra, úgyszintén a közszerzemény és a külön vagyon, az ági és a szerzeményi vagyon megállapításában számbaveendő vagyontárgyak értékének, valamint a kötelesrész kiszámításában és az osztályrabocsátásnál számbaveendő előre kapott értékeknek és élők közti egyéb adományok értékének meghatározására. Az örökhagyó tartozásaiért való felelősség tekintetében, amennyiben e tartozások nem családi vagy öröklési jogon alapulnak, az azokra irányadó szabályokat kell alkalmazni. 15. §. Családi vagy öröklési jogon alapuló pénztartozás átértékelése esetében a teljesítés módját és idejét mind a két fél érdekének méziegelésével (10. §.) lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy a kötelezett ne legyen kénytelen vagyontárgyait alkalmatlan időben pénzzé tenni. A kötelesrészt vagy kiegészítését a bíróság egészen vagy részben természetben is megítélheti és a köte"lesrészre jogosítottat nem osztható dolog társtulajdonosává is teheti, amennyiben a felek bármelyike kéri és a másik fél érdekének lényeges sérelmével nem jár. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az ági vagyon ós a közszerzemény esetében is. c) Baleseti járadékok. 16. §. Bírói ítélettel vagy egyéb módon a jelen törvény életbelépése előtt személyt érő vétlen károkozás vagy tiltott cselekmény miatt kártérítés címén megállapított pénzbeli járadék átértékelésének mértékét a pénz értékváltozásának és az általános gazdasági helyzet változásának figyelembevételével a m. kir minisztérium rendelettel állapítja meg. A megállapított pénzbeli járadék átértékelésót csak a jelen törvény életbelépte után lejáró, valamint az életbelépést megelőző egy évnél nem régibb hátralékos járadékösszegre lehet követelni. 17. §. Járadék átértékelésének az előbbi $. szerint a jövőre nézve akkor is helye lehet, ha a kötelezett a meg-
