Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről

380 980. szám. den körülményt méltányosan figyelembe kell venni. Figyelembe kell venni különösen mind a két félnek, főképen az adósnak vagyoni helyzetét ; azt a gazdasági célt, amelyre a pénztartozás keletkezésekor szolgált ; hogy a felek előre látták vagy rendes gondossággal előre láthatták-e a pénz értékében bekövetkezett változást ós ezt a pénztartozás összegének meghatározásakor számításba vették-e; hogy az adós foglalkozásánál, vagyonának természeténél, életviszonyainál ós egyéb személyes körülményeinél fogva tartozásának összegét felhasználta-e vagy felhasználhatta-e úgy, hogy magát a pénz értékcsökkenése ellen megvédte; hogy az adós az ügylet alapján gazdagodott-e ós a gazdagodás értéke az" ő birtokában még megvan-e vagy attól időközben hibáján kívül elesett; hogy ellenszolgáltatás esetében a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak szem előtt tartott aránya lényeges változást' ne szenvedjen. A pénz értékcsökkenéséből eredő hátrányt, ha az előbbi bekezdésekben megjelölt körülmények figyelembe vételével indokoltnak mutatkozik, egészen az adósra lehet róni, amennyiben az adós vétkes késedelmének következtében állott elő, vagy a pénztartozás szándékosan elkövetett tiltott cselekményből ered, vagy pedig az adóst akár a jogviszony természeténél fogva, akár tett intézkedései következtében a pénz értékcsökkenéséből semmi hátrány nem érte. A teljesítési határidő -elmulasztása egymagában nem vétkes késedelem. A pénz értékcsökkenéséből eredő hátrányt a felek között lehetőleg úgy kell megosztani, hogy egyik fél vagyoni romlását se okozza. Gazdasági lehetetlenülés. 11. §, Ha visszterhes szerződés esetében a szerződés megkötése után az általános gazdasági viszonyokban a szokásos szerződési kockázatot tetemesen meghaladó olyan mélyreható változás állott be, amellyel a felek okszerűen előre nem számolhattak s amelynek következtében a szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak a felek részéről szem előtt tartott gazdasági egyensúlya felborult vagy a szerződés alapjául szolgáló másnemű feltételezés meghiúsult, ugy hogy az egyik fél a jóhiszeműséggel és méltányossággal ellentótben nem várt aránytalan nyereségre tenne szert, a másik fél pedig ugyanilyen veszteséget szenvedne (gazdasági 'lehetetlenülés) : a bíróság — amennyiben a szerződésből eredő pénztartozás átértékelését a felek vagyoni helyzetére vagy az eset körülményeire figyelemmel célravezetőnek nem találja — a felek kölcsönös kötelezettségeit kérelemre a méltányosságnak megfelelően módosíthatja vagy az egyik felet a szerződéstől elállásra jogosíthatja fel. , Előszerződéstől akkor is elállhat az egyik fél, ha a szerződésnek a körülményekből kitűnő célja á viszonyok előre nem látható időközi változása következtében meghiúsult vagy ha a változás alkalmas arra, hogy annak következtében a félnek a szerződésbe vetett bizalma megrendüljön. A meghiúsult szerződés alapján már teljesített pénzszolgáltatás visszatérítésére az előbbi §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A pénztartozás megszűnése. 12. §. Sem az átértékelést, sem a gazdasági lehetetlenülés szabályait nem lehet alkalmazni az olyan pénztartozásra vagy az olyan visszterhes szerződésre, amely a jelen törvény életbelépése előtt teljesítéssel vagy más módon már megszűnt, hacsak a törvény mást nem rendel. Ha a pénztartozás csak részben szűnt meg, a hátralékos összeget a