Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-868. Törvényjavaslat az1925/26. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

82 868. szám. az üzemek beruházásaira is jelentékeny, összeg (390.308,500.000 papírkorona, illetőleg 26,917.828 aranykorona) vétetett fel az előirányzatba. A beruházási , kiadások nélkül az üzemeknél 245.308,500.000 papírkorona (16,917.828 aranykorona) felesleg jelentkezik. Ennek a feleslegnek megfelelő részét tervezi a kormány az üzemi alkalmazottak anyagi helyzetének javítására fordítani. A 4. §~hoz. A háború előtt az állami kiadásoknak jelentékeny része beruházásokra fordíttatott. Ezek a beruházások míg egyrészt az állami üzemeknek produktivitása és gazdaságossága, a termelés fokozása és az állami vagyon fenntartása szempontjából feltétlenül szükségesek voltak, addig másrészt azáltal, hogy a gazdasági életnek jelentékeny összegeket juttattak, az ország gazdasági életére nagyon kedvező hatást gyakoroltak. A háború, az azt követő forradalmak és a koronaromlás korszakaiban ezek a beruházások jelentékenyen csökkentek s az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetési tervezet is csupán évi 12 millió aranykoronát vett számításba az állami közigazgatás keretében foganatosítandó beruházások céljaira. Kétségtelen, hogy ez az összeg még az elmaradt beruházások pótlására sem elegendő, még kevésbbé lehet abból egy mélyrehatóbb rendszeres beruházási programm költségeit fedezni és ezzel a gazdasági élet fellendülését is elősegíteni. Az adott helyzetben pedig egy ilyen programmnak fedezete biztosítva van, mert az állami bevételeknek kedvező alakulása folytán az 1924/25. költségvetési évben nemcsak az az összeg nem vétetett igénybe, amely a Nemzetek Szövetségének közbejöttével az 1924. évben felvett külföldi kölcsönből az államháztartás hiányainak fedezésére számításba vétetett, hanem a költségvetési év előreláthatólag mintegy 40 millió aranykorona felesleggel fog záródni. Ezért a kormánynak élénk törekvése úgy ezt a felesleget, mint fokozatosan a külföldi kölcsönnek államháztartási hiányok fedezésére nem szükséges részét is beruházásokra i ordítani és ez által egyben a gazdasági élefc fellendülését is elősegíteni. Az erre vonatkozólag a Nemzetek Szövetségével legutóbb Genfben folytatott tárgyalások során a Nemzetek Szövetsége hozzájárult ahhoz, hogy az 1924/25. költségvetési év bevételi feleslegei, vagyis az 1924/25. költségvetési évben elért Összes bevételekből az összes kiadásoknak levonása után fennmaradó összeg, valamint a népszövetségi kölcsönből egyelőre 30,000.000 aranykorona hasznos beruházásokra fordítassanak, a jelen §-ban pedig kormány a nemzetgyűléstől kér erre felhatalmazást. Minthogy azonban az 1924/25. költségvetési évre vonatkozó számadásoknak lezárása előtt még nem állapítható meg pontosan, hogy végeredményben milyen összeg lesz hasznos beruházásokra fordítható, minthogy továbbá a Nemzetek Szövetségének határozata szerint előzetesen a főbiztos úrral is részletesen letárgyalandó, hogy a rendelkezésre álló összeg milyen beruházásokra és milyen felosztással fordíttassék, a kormány ezidőszerint még a hasznos beruházásoknak részletes program mj át nem terjesztheti elő, de a nemzetgyűlést legkésőbb az 1925/26. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban részletesen tájékoztatni kívánja, hogy mire és mennyit fordított. Ezeknek a beruházásoknak az elhalasztása ós a nemzetgyűlés felhatalmazásának csak akkor való megadása, amikor már a kormány részletes programmot tud adni, a gazdasági élet szempontjából semmiesetre sem lenne kívánatos, mert ezzel - csak annak rendes menete akadályoztatnék és kétségtelen, hogy ezeknek az összegeknek további elmaradása csak nyomasztólag hatna a gazdasági életre. A kormány a 4. §-ban kért felhatalmazás alapján olyan beruházásokat kíván teljesíteni, amelyek egyes állami üzemek jövedelmezőségének foko-