Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-921. Törvényjavaslat a városok kölcsönéről
424 921. szám. iránti igényeiket s e nagy kereslet a bankok politikájába bizonyos tartózkodást vitt bele s így a hitelmegszorítás ideje Jepen egybe esett a közhiteligények nagyarányú emelkedésével, a városok a községi kölcsönügyek iránt is jobban érdeklődni kezdtek s a közhitel nyújtásával behatóbban foglalkoztak, majd később a községi hitelügy fejlesztését és javítását 1909-ben megkezdett szervezkedésük programmjába is felvették. Az akkori idők kedvező pénzügyi viszonyai folytán azonban a községi közhitel kérdése nem volt égető ós sürgős s erre magyarázható, hogy 1913. évig ennek megoldása érdekében a városok további lépéseket nem tettek. Az 1913. évi nyomott gazdasági viszonyok folytán a községi közhitel kérdése ismét az érdeklődés homlokterébe került, s az ez évben Nagyváradon tartott polgármesteri értekezlet komoly mozgalomra is határozta el magát ennek kedvező megoldása érdekében. A világháború kitörése folytán azonban ezt is abba kellett hagyni. A világháború s a forradalmi mozgalmak lezajlása után keletkezett nyomasztó pénzügyi helyzet azonban ismételten a megoldásra váró feladatok homlokterébe állítja a községi közhitel rendezését. A tőkehiány s az ebből előálló pénzügyi feszültség következtében nemcsak a munkában levő városi közintézmények befejezése válik kétségessé, de a városfejlesztő munkát abba kell hagyni oly időben, amidőn az állam . mellett elsősorban a városok alkotó munkája nyújthat teret a vállalkozásnak, foglalkoztathatja az ipart, nyújthat keresetet a munkanélkülieknek. E súlyos helyzet a községi közhitel rendezését halaszthatatlanná teszi s államgazdasági szempontból is fontos, hogy a városi hiteligények indokolt és lehető gyors kielégítésének módja megtaláltassák. A magyar városok hitelkeresletét feltűntető adatok szerint hat rendezett tanácsú magyar város és pedig Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Jászberény, Kalocsa, Kisújszállás ós Szentes kölcsönt nem igényel, 10 törvényhatósági joggal felruházott és 38 rendezett tanácsú város azonban 189,904.000 aranykorona kölcsönt kíván felvenni, —, amely összeget világítási, csatornázási,, vízvezetéki berendezések, közüzemek létesítésére ós fejlesztésére, közegészségügyi, kulturális és szociális célokra fordítanának. A kölcsön összegéből a bejelentések szerint 104,166.000 aranykorona jövedelmező, 35,738.000 aranykorona pedig nem jövedelmező befektetésre használtatnék fel. A tervbevett beruházásoknak különböző célok szerinti százalékos megoszlása a következő volna: ™m" A befektetés célja összege megoszlásának 1. Magángazdasági befektetések, ú. m. ingatlan vétel, gáz, villanytelep és vasút, fakitermelés, városi takarékpénztár, tégla- ós cserépgyár, húsüzem, nyomdaüzem, jéggyár és szeszfőzde ......... 25,118.000 17'95°/o 2. Rendes jövedelmet hajtó befektetések, ú. m. vízvezeték, csatorna, vásárcsarnok, fürdő, kórház, temető és ravatalozás, vágóhíd, szemétfuvarozás, kislakásépítés, továbbá munkásház és szálló 74,971.000 53*59°/o
