Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-921. Törvényjavaslat a városok kölcsönéről
921. szám. 423 Melléklet a 921. számú irományhoz. Indokolás a „városok kölcsönéróT' szóló törvényjavaslathoz. *.•...'• * I. Általános indokolás. A magyar városok eddig hiteligényeik kielégítése végett, kölcsönök lebonyolításával foglalkozó magyar nagybankokhoz fordultak, amelyek a pénzpiac helyzete szerint szabták meg a kölcsönnyújtás feltételeit. A városok — Budapest székesfőváros kivételével — a nyilt piaccal közvetlen összekötetésben nem voltak, önálló kötvény kibocsátási joguk nem volt. A kibocsátandó kötvények különben a hitelképesség garanciáival sem rendelkeztek volna, mert a törvényhozás e kötvényeket kezdetben ezekkel fel nem ruházta. A községi kötelezők tekintetében az első törvényhozási intézkedést az 1897. évi XXXII. t.-c. foglalja magában. E törvény előtt a községi közhitel szabályozása csak miniszteri rendeletek útján történt., Az 1897. évi XXXII. t.-c. a községi kölcsönök olcsóbbá tételét akarta előmozdítani azáltal, hogy az ilyen kölcsönök alapján kibocsátott kötvények törvényes biztosításáról gondoskodottt oly módon, hogy községi kötvények hitelképességének emelése érdekében — a pupilláritás kivételével — hasonló biztonsági intézkedéseket léptetett életbe ezekre nézve, mint amilyenek a » záloglevelekre nézve érvényben voltak. Később az 1904. évi XXXIV. t.-c. a pupillaritást megadta Budapest székesfőváros Önálló kibocsátású kötvényei részére is, amelyek addig csupán -a bélyeg- és adómentesség kedvezményeit élvezték; majd az 1911: XVH. t.-c az adó- és illetékmentességen kívül kiterjesztette a pupillaritást Pozsony, Zágráb és Fiume Önálló kibocsátású kötvényeire is. Ezzel aztán le is záródnak a magyar törvényhozásnak a községi közhitel érdekének emelését célzó intézkedései. A magyar városok fejlődésük első fokán nem nagy figyelmet fordítottak a községi közhitelszerzés megkönnyítésére. Ennek oka egyrészt az, hogy hiteligényeik is csekélyek voltak, másrészt a kölcsönök lebonyolításával foglalkozó bankok is > szívesen ós kedvező feltételű kölcsönök nyújtásával állottak a városok rendelkezésére. Később azonban, amikor a fejlődő kereskedelem ós ipar rendkívüli mértékben kezdte igénybe venni a nagy tőkét s a rohamosan szaporodó szociális kultúrszükségletek is jelentékenyen megnövelték a közhitel