Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-919. Törvényjavaslat a terményben vagy termény pénzbeli egenértékében meghatározott magánjogi tartozások kivételes rendezéséről

412 919. szám. 919. szám. Törvényjavaslat a terményben vagy termény pénzbeli egyenértékéhen meghatározott magánjogi tartozások kivételes rendezéséről. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a nemzetgyűlés igazságügyi, földmívelésügyi és közgazdasági bizottságának.) 1. §. A kötelezett az olyan hátralékos vagy ezután esedékes magánjogi tartozását, amelynek tárgya a jelen törvény életbelépte előtt szerződéssel, határozattal vagy másként pénz helyett terményben lett meghatározva, a terménynek a jelen törvény rendelkezései szerint magyar törvényes értékben meghatározott pénzbeli egyenértékében teljesítheti. Ugyanez áll abban az esetben is, ha a tartozást már a szerződés vagy a határozat értelmében vagy egyéb alapon is termény pénzbeli egyenértékében kellene teljesíteni. 2. §. A pénzbeli egyenérték összegét a felék egyességgel állapítják meg. A teljesítésül fizetendő pénzösszeg megállapításában — tekintet nélkül a felek vagyoni helyzetére — a termény és a pénz értékében beállott változás figyelelembevételével főleg az a szempont irányadó, hogy a kötelezettség keletkezésekor szem előtt tartott gazdasági cél a termény értékének változása mellett is lehetőleg megvalósuljon és az eredeti kötelezettségnek megfeleljen; visszterhes szerződés esetében arra is figyelemmel kell lenni, hogy a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak a szerződés kötésekor szem előtt tartott aránya lehetőleg megmaradjon. Az egyességileg meghatározott öszszeg nem lehet kisebb annál az öszszegnél, amely a tartozás keletkezése idejében a termény pénzbeli egyenértéke volt. 3. §. Ha az egyességi kísérlet sikertelen maradt, bármelyik fél az 1925. évi december hó 1. napjáig a másik félhez írásban intézett nyilatkozattal a törvényes elállási jog kö vetkezményeivel felbonthatj a a visszterhes szerződést, ha az egyesség a miatt nem sikerült, mert a másik fél a terménynek a jelen törvény értelmében járó pénzbeli egyenértékénél kisebb összeget ajánlott meg vagy annál nagyobb összeget követelt. Ha az ellenfél a felbontó nyilatkozat közlésétől tizenöt nap alatt a felbontást követelő félhez írásban intézett nyilatkozattal kijelenti, . hogy a felbontó nyilatkozatot nem fogadja el vagy pedig ez alatt az idő alatt