Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-919. Törvényjavaslat a terményben vagy termény pénzbeli egenértékében meghatározott magánjogi tartozások kivételes rendezéséről

919. szám. 913 az elfogadás vagy el nem fogadás felől írásban nem nyilatkozik, a felbontást követelő fél további tizenöt nap alatt a törvény rendes útján keresettel kérheti a felbontás érvényességének kimondását. 4. §. Ha a bíróság a felbontást érvényesnek mondja ki, egyúttal meghatározza a felbontás jogi következményeit is; a felbontás érvénytelenségének kimondása esetében pedig egyúttal meghatározza az egyenértékül fizetendő pénzösszeget 4s. A felbontást érvénytelennek kell kimondani, ha a terménynek a bíróságtól megállapított pénzbeli egyenértéke nem többel, mint 25°/o-kal nagyobb a termény eredeti pénzbeli egyenértékénél (2. §. 3. bek.), vagy ha a felbontást követelő fél ellenfele a perben kijelenti, hogy a bíróságtól megállapítandó bármilyen összegű egyenérték mellett is kész a szerződést fenntartani. Ha a terménynek a tartozás keletkezésé idejében hatóságtól megszabott ára volt, a termény pénzbeli egyenértékének azt az árat kell tekinteni, amely a hatósági árszabást nem rendelő államokban a terménynek a szabad forgalomban kialakult ára volt. 5. §. A bérleti és a haszonbérleti szerződés felbontása csak a szerződésben meghatározott bérleti időszak (bérévnegyed, haszonbéri év) végével lép hatályba ós nem érinti a feleknek már teljesített kölcsönös szolgáltatásait. Haszonbérlet esetében, ha a felbontó fél felbontó nyilatkozatát később közölte, mint három hónappal a haszonbérleti év letelte előtt, a felbontás csak a következő haszonbérleti év végével lép hatályba. 6. §. Ha a felek a szerződést fenn akarják tartani, de az egyességi kísérlet a pénzbeli egyenérték összege tekintetében sikertelen maradt, a felek hármelyike tekintet nélkül arra, hogy a tartozás lej árt-e már vagy csak később jár le, legkésőbb az 1925. évi december hó 31. napjáig bezárólag a törvény rendes útján kórheti a pénzbeli egyenérték bírói meghatározását. 7. §. Az eljárásra, a polgári perrendtartás rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezési bíróság határozata ellen tellebbvitelnek nincs helye. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben ez a bíróság jár el. 8. §. Az előbbi rendelkezésekből származó jogokat nem veheti igénybe az a kötelezett, aki az ő teljesítésével vétkes késedelemben van. A teljesítési határidő elmulasztása egymagában nem vétkes késedelem. 9. §. A jelen törvény alapján kérelmet előterjesztő fél a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokra megszabott törvénykezési illetéken felül a kérelemnek a bíróságnál előterjesztésével egyidejűleg külön eljárási költséget köteles leróni, amely 10°/«.-a annak a különbözetnek, amely a termény- vagy terményegyenértéktartozásnak eredetileg megállapított pénzbeli egyenértéke ós a közt a pénzösszeg között mutatkozik, amelyet a kérelmező fél teljesítésül felajánlott vagy követelt A külön eljárási költség fizetésére és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel egyetértve az igaz ságügy miniszter rendelettel állapítja meg. 1Q. §. Nem nyer alkalmazást e törvény, ha a kikötött terményszolgáltatást a jogviszony minőségénél fogva természetben kell teljesíteni; nem lehet továbbá e törvényt alkalmazni a jogosított beleegyezése nélkül akkor sem, ha a termény vagy pénzbeli egyenértéke azért lett meghatározva, hogy a jogosított fél részére életfenntartási szükségletének kielégítésére a termény megszerzése mindenesetre biztosíttassék. ll.§. E törvény kihirdetésének nap-