Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-909. Törvényjavaslat a vasúti árúfuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről

909. szám. 325 Az 58. cikk a most érvényes egyezmény 58. cikkétől lényegben nem tér el. Az 59. cikk annyiban hézagot pótol, hogy a most érvényes egyezmény szövegében nincs határozmány új államoknak az egyezményben részesek sorába való fölvételére nézve, hanem ezt a kérdést csak az 1894. évi XVII. törvénycikkel becikkelyezett »kiegészítő nyilatkozat« szabályozza, mélynek határozmány ai most nagyjában fölvétettek az új egyezménybe. A 60. cikkben az egyezmény revíziójának ügjQ általában olyképen van szabályozva, ahogy a mostani egyezmény 59. cikke intézkedik; azonban 5 évnél rövidebb időközben való összejövetelt ezentúl a részes államok egy­harmad (már nem egynegyed) részének kell kívánnia. Ami az új egyezmény 60. cikkének 2. §a alatt és a VII, mellékletben foglalt határozmányokat illeti, ezek megokolt volta a törvényjavaslat 3. §-ára vonatkozó indokolásban van kimutatva. A 61. cikk annak elismerése mellett, hogy jövőben is szükséges ]esz olyan díjszabási határozmányokat létesíteni, amilyenek a most érvényes egyezmény végrehajtásának megkönnyítése« céljából fennállanak, az iránt intézkedik, hogy az ilyen határozmányok a berni központi hivatallal közöltessenek. — Ezek a nemzetközi díjszabásokba kiegészítő határozmányok elnevezés alatt vannak föl véve és ugyanoly természetűé k, mint azok, amelyek a magyar bel forgalomban az üzletszabályzat kiegészítésére szolgálnak és »végrehaj­tási határozmányok« elnevezés alatt állanak érvényben. i A 62. cikk az egyezményhez való csatlakozásból folyó lekötöttség kér­dését szabályozza — nagyban oly kép, ahogy a most érvényes egyezmény 60. cikke intézkedik. — Figyelmet érdemlő eltérés» azonban az, hogy az új egyez­ményhez hozzájárult állam — ezentúl nem 3 évig hanem 5 évig lesz köte­lezettségben. — Csak ez időnek elteltével szorítkozik a kötelezettség 3 - 3 •évi idoszakra. Az 1924. évi október hó 23-án kelt aláírási jegyzőkönyv az új egyezmény ratifikálására és életbeléptetésére vonatkozó kívánat kifejezésén kívül, átme­neti intézkedéseket tartalmaz. — Ezek az átmeneti intézkedések oly időszakra vonatkozólag, mely 4 év tartalmát nem haladhatja meg, fölhatalmazást kívánnak adni az új egyezményben részes államok mindegyikének, hogy az új egyezmény 17., 19., 21., 29. és 36. cikkeiben foglalt, tehát a fuvarozási költségek fizetésére, az utánvétekre ós készpénzelőlegekre, a fuvarozási szer­ződés megváltoztatására, az árú teljes vagy részleges elveszése esetében fizetendő kártérítésre és a vasút vétkessége és súlyos gondatlanságára vonat­kozó határozmány októl akár díjszabási úton, akár kormányrendelet alapján oly eltéréséket léptethessen életbe, amilyenek a jegyzőkönyv II. fejezetének 1.—4. pontjaiban meghatározva vannak. Ahogy maga a szóban levő jegyzőkönyv megállapítja, azok a nagy árfolyamhullámzások tették szükségessé ezeket az intézkedéseket, amelyeknek annak idején az egyezménynél érdekelt több állam pénzértékei alá voltak vetve, amiből a vasutaknak igen nagy mértékű ós pénzügyi helyzetük felbo­rítására is alkalmas veszteségei folytak. A valutaárfolyamok hullámzása időközben lényegesen csökkent és így •a szóbanlevő felhatalmazások igénybe vételére csak netán beálló nagyobb mérvű kedvezőtlen fordulat esetén kerülhet sor. Ezek után a törvényjavaslat indokolására a következők szolgálnak : 1. §. Az új árúszállítási egyezmény a fenti ismertetésből kitűnőleg több «értékes újítást tartalmaz, sok határozmánynak világosabb, határozottabb és részletesebb kifejtését szolgáltatja, az áttekintést és az egyes kérdésekre

Next

/
Thumbnails
Contents