Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-870. A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a nemzetgyűlés 1925/26. évi költségelőirányzata tárgyában

108 870. szám. üléseivel kapcsolatban, az előrelátható jelentős utazási költségekre való tekin­tettel, ezen összeg az előző évi összeggel szemben 59,000 000 K-val emelte­tett, részint azon nagyjelentőségű állami érdekből, melyek az ilyen konfe­renciákon való részvételhez fűződnek, részint pedig méltányosságból, hogy a résztvevő képviselők s a hivatalosan utazó választott tisztviselők egyéb költségeik mellett az utazási költségekkel teljes mérvben ne terheltessenek. Az Országház épületén végzendő külső helyreállítási és tatarozást munkálatok költségét a bizottság szintén emelte, még pedig az előző évivel szemben 255,000.000 K-val. Ennek legfőbb indoka, hogy az elmúlt évben lezajlott 15 hetes sztrájk következményekép a kőfaragók munkabérei tetemesen emelked­tek, továbbá, hogy az eredetileg 9 évre tervezett munkálatokra rövidebb időköz állapíttatott meg, s a költségeknek magasabb összegben való előirány­zása a rövidebb időtartamra való tekintettel volt szükséges, s végül, hogy az előző költségvetési év folyamán megindított, de hitel hiánya miatt csak félévig folytatott munkálatok a jelenleg foglalkoztatott minimális, és nehezen szerzett de már jól betanított kőfaragó és kőszobrász munkaerőkkel megsza­kítás nélkül s teljesítményüket illetőleg minél gazdaságosabban az egész év tartama alatt folytathatók legyenek. A nemzetgyűlés bevételeinél előirányzott 77,300.000 K többlet az Országház és annak bérházában lévő lakások bérjövedelmének, a lakbérekben érvénye­sülő emelkedésével áll összefüggésben. A nemzetgyűlési őrségnél a személyi járandóságok rovatán előirányzott hitel­összeg az előző évi hitelnek 68,713.800 K-val alatta marad, melyből a rend­szeres állandó illetményekre 65,883.800 K, a, nem rendszeres illetményekre 2,830.000 K esik. A rendszeres állandó illetményeknél általában véve eltérés abban mutatkozik, hogy az előző parancsnoknak távozása folytán a parancsnok illetményeire nem az ezredesi, hanem a tényleges állapotnak megfelelően az őrnagyi járan­dóságok vétettek fel, továbbá, hogy az altiszteknél az érvényben álló ren­deletek alapján .az előléptetésekkel kapcsolatban egy 3. oszt. tiszthelyettesi állás megszűnt s ezzel szemben nem 4, hanem 5. I. oszt. tiszthelyettesi állás vétetett fel, s végül hogy 1 törzsőrmesternek évközben főtörzsőrmesterré történt előléptetése és 2 őrmesternek az őrség szolgálatából való távozása folytán ezen állások beszüntettettek és azoknak helye alacsonyabb rendfoko­zatú egyénekkel töltetett be, s ennek megfelelően 1 őrmesteri állás helyett 3 állás vétetett fel az előirányzatba. A nem rendszeres illetmények alrovatán a megtakarítás a jelenlegi váltság­összeg alacsonyabb voltában találja magyarázatát s abban, hogy az altisztek természetbeni ellátása helyett járó váltság ezen alacsonyabb költség számba­vételével irányoztatott elő. Az őrség' dologi kiadásainál 969.000 K-val több vétetett fel. Az előirányzott költség az irodai cikkek, gyógyszerköltségek, nyomtatványszükségletek s általában véve a rendszeresített egyenruházati cikkek és anyagok fedezeti összegét képezi. A beszerzési költségeknél mutatkozó 119.000 K többlet az altiszti ruházat­tal áll összefüggésben, az egyébként nagy takarékossággal számba vett költ­ségeknél figyelemmel kellett lenni azon körülményre, hogy a személyzet részére lehetőleg ne silány ruházat szereztessék be, mert ez az egyenruha viselési időtartamára volna káros kihatással. Új alrovatként jelentkeznek a dologi kiadásoknál a kiküldetési és átköltöz­ködési költségek, melyek a nem rendszeres illetmények alrovata helyett termé-

Next

/
Thumbnails
Contents