Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-870. A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a nemzetgyűlés 1925/26. évi költségelőirányzata tárgyában
870. szám. 107 a törvényhozást foglalkoztató problémákkal, a legújabb társadalmi és gazdasági kérdésekkel foglalkozó külföldi irodalom termékei a képviselőházi és felsőházi tagok rendelkezésére álljanak s az ország szempontjából fontos külpolitikai kérdéseket a törvényhozás tagjai az ezt felölelő irodalom révén kellő figyelemmel kísérhessék. A hivatal elhelyezési költségeinek alrovatán előirányzott többlet a világítási, épületfentartási költségekre s a vízdíjakra esik. Az elektromos áram egységárának 600 K-ról 765 K-ra, a gáz árának 2.000 K-ról 2.550 K-ra, valamint a vízdíjnak 1.400 K-ról 2.040 K-ra történt legutóbbi felemelése szükségessé teszi az előirányzott összegnek beillesztését és ezek átlagfogyasztás alapulvételével csupán a nemzetgyűlési szükségletet ölelik fel s a felsőháznak ilyen irányú kiadásai a felsőház költségeinél vétettek figyelembe. Ugyanez áll különben az Országház épületének, valamint a fűtő és szellőztető berendezések karbantartásával kapcsolatos szükségletek költségeire nézve is, ami főleg azzal a körülménnyel van összefüggésben, hogy az épület műszaki berendezései (fűtő, világító és szellőztető berendezések) 23 évi használat következtében évről-évre mindinkább romlanak, fokozottabb pótlásokat és javításokat igényelnek. Úgy ezen javítások költségeire, mint az épületen levő külső ajtók és ablakok mázolási, s a felvonók gyakori javítási költségeire a további romlás megakadályozása végett, a szükséges fedezeti összegről, az anyagok drága voltát is figyelembe véve kellett gondoskodni. Uj alrovatként illesztettek be a dologi kiadásoknál, a különben is természetüknek megfelelően idetartozó kiküldetési és átköltözkődési költségek, melyek ezideíg a »Nem rendszeres illetmények«-nél voltak előirányozva. Az itt egyébként mutatkozó 11,900.000 K többlet a kiküldetési díjaknak stb. kormányrendeletileg törtónt felemelésé bien találja magyarázatát, valamint abban a körülményben, hogy a nemzetgyűlés bizottsági tárgyalásaival és az ülések rendjével szorosan összefüggő s gyakori kiküldetések sürgősségük miatt elkerülhetetlenek. Az egyéb dologi kiadások alrovatán a lapok és folyóiratok' előfizetési költségeinél, a parlamenti múzeum költségeinél jelentkező megtakarításnak s viszont az interparlamentáris unió stb. költségeihez való hozzájárulás tételénél és az egyéb kiadásoknál előirányzott kisebb többleteknek figyelembevételével végeredményben 26,996.000 K megtakarítás jelentkezik. A lapok és folyóiratok tételénél a megtakarítás arra vezethető vissza, hogy az előfizetési árakban eddig tapasztalt ingadozások, különösen a külföldi viszonylatban, a korona stabilitása folytán megszűntek. A parlamenti múzeumra előirányzott összeg a már egybegyűlt muzeális anyag elhelyezéséhez szükségelt szekrények költségeiből áll elő s úgy ezen költség, mint az egyéb kiadások többlete a tapasztalati tényeken alapszik. Az interparlamentáris unió, valamint az interparlamentáris kereskedelmi korferencia költségeihez való hozzájárulás összegét a nemzetközi érintkezéshez fűződő közérdekből s a tagdíj felemeléséből kifolyólag emelni s a megállapított 1.000 svájci ós 1.000 belga frank tagdíj, valamint 8,500.000 K adminisztrációs költség fedezetéről a költségvetésben gondoskodni kellett. Az átmeneti kiadásoknál az előző évi hitellel szemben 293,250.000 K-val több irányoztatott elő. Az interparlamentáris konferenciákon résztvevő nemzetgyűlési képviselők költségeinek, valamint a képviselők és választott tisztviselők hivatalos utazásai alkalmával felmerülő költségeknek előirányzását ezen költségvetés keretében sem lehetett mellőzni, sőt az interparlamentáris uniónak e.nyár folyamán az Észak Amerikai Egyesült-Államokban tervezett 14*
