Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-870. A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a nemzetgyűlés 1925/26. évi költségelőirányzata tárgyában
106 870. szám. állások közül az idegenvezető állása, s a tiszteletdíjasok között vétetett fel, mivel az időközben megüresedett állás betöltése nyugdíjjogosultság biztosítása nélkül is remélhető. 4, nem rendszeres illetmények alrovatánál irányoztattak elő a már említett okból az idegenvezető járandóságai. A járandóságok megállapításánál figyelemmel kellett lenni azonban azon körülményre, hogy az elhunyt idegenvezető helyett a világnyelvek megfelelő ismeretével bíró jelentkezőre a régi illetmények mellett a mai viszonyok között számítani nem lehet. A megüresedett állásnak minél alkalmasabb egyénnel való betöltése pedig az országház iránt a külföldiek részéről egyre fokozottabb mértékben megnyilvánuló érdeklődéssel szemben mellőzhetetlen közérdek, miért is a tiszteletdíj összege az előző évinél magasabban és az előrelátható szükséghez képest állapíttatott meg. Ezen az alrovaton történt gondoskodás továbbá az Országház bérháza gondnokának átalányáról és az Országház tűzbiztonsága céljából kirendeli 2 tűzoltó járandóságainak megtérítéséről, valamint az évközben előrelátható rendkívüli munkák díjazásával kapcsolatos költségekről. Az előzőekben már kimutatott többlet abban találja egyébként indokát, hogy az idegenvezető járandóságai itt irányoztattak elő, a rendkívüli munkadíjak összegét a múlthoz képest a meghosszabbított ülésekre való tekintettel emelni kellett, legfőképen pedig, hogy a tűzoltói járandóságok a székesfőváros taüácsának határozata folytán a múlt évi állapothoz képest tetemesen emelkedtek. A nemzetgyűlés dologi kiadásainak rovatán az előző évi hitellel szemben 914,005.000 K-val több irányoztatott elő, melyből 816,510.000 K a beszerzési költségek, 112,591.000 K az elhelyezési költségek, 11,900.000 K a kiküldetési költségek alrovatára esik, viszont az egyéb, dologi kiadások alrovatán 26,996.000 K megtakarítás mutatkozik. A dologi szükségletek előirányzásánál számolni kellett azokkal a bizonytalan tényezőkkel, amelyek az ülések időbeli terjedelmével és számával való összefüggésüknél fogva a dologi kiadások legsúlyosabb tóteleinél, nevezetesen a nyomdakoltségeknél, fűtésnél, világításnál előre pontosan meg nem állapíthatok és gondoskodni kellett arról, hogy ne álljon elő olyan helyzet, mely a felmerülő kiadások kiegyenlítése körül zavarokat idéz elő. Ehhez képest elkerülhetetlenné vált ezen kiadási tóteleknek az előző évi hitelösszeggel szemben a tényleg felmerülhető szükséglet mérvéhez alkalmazkodó előirányzása. A beszerzési költségek alrovatán mutatkozó s'már említett többletnek indokát az képezi, hogy a törvényhozásra állandóan háramló nagy munkaanyag és a gyakori 8 órás ülések mellett az elmúlt költségvetési évben nyomdaköltségekre előirányzott összeg kevésnek bizonyult és a tavaly előirányzott 765,000.000 K-val szemben az árak időközi emelkedését is figyelembe, véve a hitelösszeg 1.530,000.000 K-ra emeltetett. Nagyobb költség merült fel továbbá az irodai szerek, takarítási eszközök, anyagok, a házi nyomdai anyagok költségeinél, a díszruhák őrzési díjánál s karbantartási költségeinél, az altiszti ruházat beszerzésénél, a leltári tárgyak karbantartási költségeinél, aminek indoka az, hogy az irodai ©ikkékből az eddigi raktárkészletek teljesen elfogytak, a bútorok és szőnyegek a hosszas használat következtében minduntalan javításra szorulnak s hogy az altiszti ruházat beszerzéséről ez évben már szabadforgalmi áron kell gondoskodni, mig az előző évben ezen anyag az állami ruházati akció keretében volt beszerezhető. Jelentős többlet mutatkozik még a könyvtár gyarapításánál is, valamint a könyvek bekötésénél, miután elkerülhetetlenül szükséges, hogy
