Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-869. Törvényjavaslat a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáró
869. szám. 101 oktatási törvényjavaslatba is felvenni kívánok. Mivel ez a törvényjavaslat fogja tartalmazni a népiskolák jogviszonyaira vonatkozó általános és végleges rendelkezéseket, szükségesnek tartottam, hogy arra utaljak és hogy ennek a §-nak intézkedéseit ideigleneseknek jelentsem hi. A %. b) pontjában a vallás- és közoktatásügyi miniszternek adott az a felhatalmazás, amelynek alapján eddigi (akár tényleges állami, akár nyugdíjazott) tanítókat (tanítónőket) ezen iskolákhoz tanítókká (tanítónőkké) nevezhet ki, csak a jelen törvényjavaslat alapján felállítandó iskolákra szóló, egyszeri felhatalmaz ás. Indoka az, hogy biztosítani akartam a lehetőséget arra, hogy érdemes tanítókat ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése után tanítói állásukban megtarthassak, illetőleg visszahelyezhessek, ami nemcsak arra is biztosíték, hogy a felállítandó iskolák megfelelő, értékes tanítókat fognak kapni, hanem egyben — amennyiben nyugdíjazott tanítókat (tanítónőket) neveznék ki az e törvény alapján létesített iskolákhoz—-az állam nyugdíj terheinek csökkentése is lesz. ', 8. §. Minthogy a törvényjavaslat intézkedései értelmében az azok alapján létesítendő iskolák fenntartási költségei az érdekeltséget terhelik, gondoskodni kell állandó, visszatérő jövedelemről, amely ezeknek a költségeknek fedezésére szolgál. Az érdekeltség tagjai részéről teljesítendő szolgáltatást — amelyből ez a jövedelem származik — nevezi a törvényjavaslat külön adónak. Ezt az elnevezést indokolja az a körülmény^ hogy a szóbanlevő szolgáltatásokat csak az érdekeltség tagjaira mint ilyenekre ós csak az érdekeltségi iskola fenntartására lehet kiróni. A különadót az érdekeltségnek valamennyi tagjára ki kell róni, az iskola fenntartása egyformán terhe az érdekeltség valamennyi tagjának, itt tehát — az iskola építésére szolgáló költségek viselésére vonatkozó szabályoktól eltérőleg — a teherviselés tekintetében elvben nincs különbség az érdekeltség tagjai között. A különadó kivetésének alapja a javaslat szerint a jövedelem, tehát a teherviselő-képességnek legigazságosabb mórtéke, ezért teszi meg azt a javaslat az adófizetési kötelezettség alapjának. A különadó maximumának megállapítása az adókötelesek lehető legnagyobb kímélésé vei törtónt. Mivel az iskola létesítésével kapcsolatos kérdések mind a törvényhatósági közigazgatási bizottság hatáskörébe tartoznak, a különadó mértékének megállapítása is ennek albizottságnak hatáskörébe volt utalandó.»Viszont, minthogy az egyéb adók kivetése és behajtása az egész vonalon a községi elöljáróság kötelessége, legcélszerűbbnek látszott a különadó kivetését ós behajtását is a községi elöljáróságra bízni. Az utolsó bekezdésben foglalt intézkedések a községi- háztartás rendezésére vonatkozó belügyminiszteri rendelet idevágó rendelkezéseinek mintájára tótettek meg. Ott, ahol az érdeltség több község területére terjed ki, mivel mindegyik község elöljárósága csak a saját területén intézkedhetik, szükség van annak meghatározására, miképen állapíttatnak és osztatnak meg az iskola fenntartásának költségei ^az érdekeltségnek mint egésznek az egyes községek területén lévő részei (részérdekeltségek) között s az eg^es részérdekeltsógekre eső összegek mikor és kinek szolgáltatandók be. 9. §. Minthogy a törvényjavaslat intézkedései értelmében az érdekeltségek tagjaira különböző pénzbeli szolgáltatások rovandók ki, szükséges annak megállapítása, hogy ezeket a különböző pénzbeli szolgáltatásokat
