Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-869. Törvényjavaslat a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáró
^~ 102 869. szám. (iskolaállítási költségek, kézi- és igásmunka váltsága, különadó) közadók módjára kell behajtani. 10. §. A kisajátítási jogra vonatkozó intézkedést azért kellett a törvényjavaslatba felvenni, mert az 1881. évi XLI. t.-c. 1. §-ába az érdekeltségi iskolák céljaira szükséges telek kisajátítására vonatkozó jog nincs felvéve, kisajátítás pedig csak törvényben felsorolt esetekben, törvényes felhatalmazás alapján engedélyezhető. A második bekezdés intézkedésének az a célja, hogy az iskola minél gyorsabb felépíthetésének érdekében a kisajátítandó telek minél előbb birtokba vehető legyen, tehát mielőtt a hosszadalmas kisajátítási (esetleg avval kapcsolatos peres) eljárás minden részében véget ért. 11. §. Erre az intézkedésre azért van szükség, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekeltségi iskolák építésére az államépítészeti hivatalokat kellően igénybe vehesse és azoknak megfelelő részletes utasításokat adhasson. 12. §. A jelenleg fennálló állami elemi iskolák szervezése nem történt egységesen, nemcsak kultúrpolitikai szempontból, hanem abból a szempontból sem, hogy az egyes községek, amelyekben régebben állami elemi iskolát szerveztek, milyen kötelezettséget tartoztak vállalni az iskola fenntartásához* való hozzájárulás címén. Gyakran szegény községek az iskola fenntartásának összes dologi terheit voltak kénytelenek magukra vállalni, más esetekben pedig gazdag községek és városok aránytalan kis összeg fizetésén kívül semmiféle terhet sem vállaltak. Ezenfelül pedig mindezeknek a szervezéseknek az a közös hibájuk, hogy magánjogi szerződés formájában jöttek létre, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter kötött (legtöbbször) az érdekelt (politikai) községgel. Minthogy népoktatási törvényeink értelmében a (politikai) község a kötelezett iskolafenntartó, amelynek tehát (elvben) kötelessége elemi iskoláját sőt bizonyos esetben polgári iskoláját államsegély nélkül is a törvények rendelkezéseinek megfelelő színvonalon fenntartani, az a község, amelyben , állami elemi iskola működik, még akkor is kedvezményben részesül, ha az iskola összes dologi terheit (és ezenfelül a tanítók lakbérét is) viselni tartozik,, mert még a tanítói fizetéskiegészítés címén államsegélyben részesülő községi (vagy felekezeti) iskolát fenntartó község lakossága is ennél több terhet kénytelen viselni, iskolájáért. A mondottaknál fogva, meg azért is, mert az állam mai pénzügyi helyzetében nem képes az állami elemi népiskolák fenntartásával járó nagy terheket az eddigi mértékben viselni, kénytelen vagyok felhatalmazást kérni a törvényhozástól, hogy az állami elemi iskolák dologi és a szükséghez képest egyéb fenntartási terheinek viselésére kötelezhessem a községeket (városokat) még abban az esetben is, ha az államkincstár és a község között az iskola szervezésére vonatkozólag kötött szerződés másképpen intézkedik. Már itt kijelenteni kívánom, hogy az imént emiitett » egyéb fenntartási terhek« alatt elsősorban és főképpen a tanítók lakbérét kívánom érteni. Evvel az intézkedéssel nemcsak azt érem el, hogy az állami iskolák fenntartásának terheihez való hozzájárulás szempontjából a községek között mutatkozó nagy különbségek megszűnnek, továbbá hogy ezeknek az iskoláknak fenntartását az egyedül helyes közjogi alapra helyezem át, hanem azt is, hogy a központi adminisztráció lényegesen egyszerűbb lesz. 13. §. Ez a §. a törvény életbelépésére és végrehajtására vonatkozó, szokásos intézkedéseket tartalmazza. Minthogy a törvény végrehajtása sürgős,
