Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-869. Törvényjavaslat a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáró

100 869. szám. tehát bízvást alapul vehetők az iskolahálózat teljes kiépítésénél. Mivel azonban ezek a munkálatok a legtöbb esetben mégis csak a nélkül jöttek létre, hogy szerzőik a helyszínén járhattak volna, szükséges, hogy a helyszínén ellenőriztessenek. Erre a célra vettem fel a törvényjavaslatba azt az intézkedést, hogy hármas bizottság szálljon ki a jelzett feladat elvégzésére ; a bizottságot alkotják: a tanfelügyelő a tárgyalásoknak művelődéspolitikai szempontból való irányítására, az államépítészeti hivatal főnöke, akinek feladata a helyszínének az építkezés szempontjából való tanulmányozása, végre a közigazgatási bizottságnak egyik kiküldött tagja, aki a helyi viszonyokat egyéb szempontokból legjobban ismeri. A helyszínén tartott tárgyalás eredménye alapján kell és lehet a közigazgatási bizottságnak határoznia mindenekelőtt abban a tekintetben, kell-e a megjelölt helyen tanyai iskola felállítása, ill. az iskolát a megjelölt ponton kell-e felállítani. A továbbiakra nézve a javaslat szövege rövid, világos, szabatos intézkedéseket tartalmaz, azokat az intézkedéseket foglalja magában a törvényjavaslat, amelyek kiegészítésre nem szorulnak. Szükségesnek láttam azonban a közigazgatási bizottság határozata ellen a fellebezési jogot a törvényjavaslatban újból is biztosítani, sőt a tanfelügyelőre nézve a felsorolt esetekben a fellebezési kötelezettséget is megállapítani. Erre az intézkedésre feltétlenül szükség van, ha e törvényjavaslat célját partikuláris érdekekkel szemben megvalósítani, megvalósítását biztosítani akarom. A fellebbezési jog megadása a közigazgatási bizottságnak azon határozatai ellen, amelyekben érdemben határoz (iskolaállítási kötelezettség kimondása, iskola építése határidejének megállapítása, továbbá körzet és érdekeltség kijelölése stb ) önként értetődőnek tekinthető. Nem lehetetlen, hogy a közig?,gatási bizottság nem alkalmazkodott a miniszter által felállított programúihoz, határozata téves, stb. Fellebbezésnek van helye a szóban levő esetekben azért, mert a közigazgatási bizottság ügydöntő határozatot hozott ; Jiórdéses lehet azonban, megadassék-e a fellebbezési jog a közigazgatási bizottságnak azon határozatai ellen is, amelyekben nem határozott a kérdés érdemében (az államsegély engedélyezésére és annak mértékére vonatkozólag), hanem csak javaslatot tesz. Kérdéses lehet, nem volna-e helyesebb ilyen esetben felszólamlás!, észrevételezési, »felterjesztési« jogot adni az érdekeltnek, ill. a tanfelügyelőnek. A törvényjavaslat álláspontja az, hogy ezekben az esetekben is fellebbezést ad; ez az álláspont látszik helyesnek egyfelől azért, mert a határozat formailag ezekben az esetekben is éppen olyan határozat, mint amikor valósággal ügydöntő határozatot hoz, másfelől azonban azért is, mert a *felszólamlás, észrevétel« s több efféle elnevezésű jogosítvány, amelyet az említetteknek mindenesetre meg kell adni, végeredményben éppen olyan hatású fellebbvitel, mint a fellebbezés. A törvényjavaslatnak ez az intézkedése,, amely a jogerőre emelkedett határozat végrehajtását a közigazgatási bizottságra bízza, logikus folyománya az előbbi intézkedéseknek, de megfelel népoktatási törvényeink hasonló intézkedéseinek, valamint az 1921. évi XXX. t.-c. 6. §-a negyedik bekezdése alapján eddig kifejlődött gyakorlatnak is. 7. §. Ennek a §-nak a fenntartási terhekre vonatkozó intézkedése részletes kifejtése annak a rendelkezésnek, amelyet már az 1. §. utolsó bekezdése tartalmaz, de egyúttal megfelel annak a rendelkezésnek is, amely a törvényjavaslat 12. §-ában foglaltatik s amelyet egyúttal az új szerves nép-