Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-869. Törvényjavaslat a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáró
98 869. szám. ségeknek minden esetben rendelkezésére bocsátja. Ezeken felül, valahányszor az érdekeltség anyagi helyzete azt múlhatatlanul szükségessé teszi, tehát csak ezen feltétel alatt, az Országos Népiskolai Építési Alapból államsegélyt szándékozom engedélyezni. Az államsegély mértéke ismét nem fogja meghaladni azt az arányt, amely múlhatatlanul szükséges, noha az újabban keletkezett szegény telepeken emelendő iskola építésének egész készpénzköltsége is engedélyezhető államsegélyül. Mindezeket figyelembe véve, számításom szerint az állam anyagi hozzájárulása nagy átlagban az építkezés készpénzköltségeinek felét nem fogja meghaladni. Kivételes esetekben, t. i. ott, ahol az érdekeltség anyagi erejét az iskola építése nem terheli meg aránytalanul, csak éppen a készpénzköltségeknek a mai ne*héz pénzügyi viszonyok között f határidőre való előteremtése ütközik nehézségbe, az Országos Népiskolai Építési Alapból kölcsön engedélyezésének a lehetőségét is biztosítani kívántam. Mivel azonban a szóban levő alapnak az a rendeltetése, hogy a tanyai iskolák minél gyorsabb felépítését tegye lehetővé, kölcsönök nyújtása pedig éppen ennek a célnak megvalósítását akadályozza, a kölcsönnyújtás mindig csak kivételes kedvezmény lehet. Ezenfelül azonban, éppen az imént mondottaknál fogva, a kölcsön után bizonyos mérsékelt kamat megtérítését is kívánnom kell, amelyet éppen azért körülbelül akkora °/û-hari óhajtok megállapítani, mint amennyi a betétkamatláb. A kölcsön így is csak rövid lejáratú lehet (két, három évre adható) és csak megfelelő biztosíték ellenében engedélyezhető. Az utolsó bekezdés olyan intézkedést tartalmaz, amely tulajdonképpen már túlmegy ennek a törvényjavaslatnak szoros keretén. Arról van szó, hogy lehetővé tétessék] iskolátlan kisközségek belterületén [iskolák létesítése azáltal, hogy az Országos Népiskolai Építési Alapból az iskolaépület emelésére segélyben részesülnek. Minthogy ezekben a kisközségekben nyomasztó szegénységük miatt nem létesülhetett eddig iskola s mivel az ország területén mindössze 20 ilyen község van s mivel e kivétel is lényegében a törvényjavaslatfőcélját, nevezetesen a teljesen iskolátlan helyeknek iskolával való ellátását szolgálja, a szóbanlevő kivétel engedélyezését lehetőnek és szükségesnek tartom. 5. §, I. Az iskola érdekeltségének meghatározására vonatkozó intézkedéseket ez a §. tartalmazza. Az, érdekeltség egyfelől azokból a természeti és jogi személyekből áll, akiknek az iskola körzetén belül ingatlanuk van, másfelöl azokból (a természeti és jogi személyekből), akiknek ezen a körzeten belül kereseti vagy társulati adó alá eső foglalkozásuk vagy jövedelmük van, bárha nem laknak is a körzetben. Az iskola létesítésének az érdekeltségre háruló terheit azonban (2. bekezdés v.o. 1. §, utolsó bekezdés) az érdekeltség tagjai nem egyformán viselik. Mentesíteni kívánom az osztó igazságnak megfelelően a nagyobb terhek, a készpénzbeli hozzájárulás alól a gyengébb exisztenciákat, t. i. azokat, akik (vagy nem fizetnek kereseti adót, vagy csak) csekély összegű kereseti adót fizetnek (tehát nem fizetnek sem jövedelmi, se társulati adót) ; a szóbanlevő nagyobb terhek viselésére csak azok vannak kötelezve, akiknek éyi kereseti adójuk összege meghaladja a 12 aranykoronát és két év óta a körzetben laknak, illetve két év óta ott foglalkozásuk vagy jövedelmük van. Az iskolalétesítés költségeinek súlyos terhe alól azonban ezeket a gyengébb exisztenciákat sem volna igazságos teljesen felmenteni. Kézi- és .igásmunkát ők is * teljesíthetnek. Ezzel az intézkedéssel vélek eleget tehetni annak a követelménynek, hogy a nemzeti művelődés érdekében, tehát a legtágabban veendő
