Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-869. Törvényjavaslat a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáró
869. szám. 97 mai abnormisan súlyos pénzügyi helyzetéhez képest — korántsem elegendők s erre a célra a községi adózás sem vehető igénybe, másfelől azonban az építési terhek a maguk egészében az érdekeltségekre sem háríthatók: szükséges volt új bevételi forrásról gondoskodni. Erre a célra legigazságosabbnak és legméltányosabbnak látszik számolólapok használatát kötelezővé tenni, azokban a nyilvános étkezőhelyiségekben, amelyek fényűzési adó alá esnek, amelyeket tehát mindenesetre tehetősebb közönség látogat; ez a közönség rendszerint magasabb művelődési színvonalánál fogva a kultúra iránt is nagyobb áldozatkészséggel bír. E rendelkezéssel egy minimális összegű kulturális célú fogyasztási adóval terheltetik meg ez a tehetősebb és intelligensebb közönség, amely ez adót csekélységénél fog.va, meg sem érzi és kulturális céljánál fogva előreláthatólag szívesen megfizeti. E számolólapok árát nem lehet magasra szabni, mért céljukat csak úgy érhetik el, ha használatukat a lehető legszélesebb körben tehetni kötelezővé, azaz már kisebb összegű fogyasztás esetén is. Viszont arra is ügyelni kellett, hogy a számolólap használata megfelelő szankcióval biztosíttassék, amit leginkább, legbiztosabban azáltal vélek elérhetni, ha az említett törvényes intézkedések megszegése kihágásnak minősíttetik. Ezenfelül szükségesnek látszott a kihágások elbírálására illetékes fórumoknak magában a törvényjavaslatban való megállapítása. 4. §. Ez a §. tartalmazza azokat a részletes intézkedéseket, amelyek arra vonatkoznak, minő hozzájárulásokat ad az állam a javaslat alapján végrehajtandó építkezésekhez. Már bevezetőleg rámutatni kívánok arra, hogy a javaslat állami hozzájárulásnak mondja azt is, amely nem köz veteti énül az államkincstárból, hanem az Országos Népiskolai Építési Alapból jut az érdekeltségnek, nem tesz különbséget a javaslat elnevezés tekintetében a pénzből vagy egyéb szolgáltatásból álló hozzájárulás között sem. Ezáltal a kifejezések egyszerűbbek, viszont a különbségek elhanyagolása alig bír praktikus jelentőséggel. E §. intézkedései szerint a javaslat alapján felállítandó iskola építéséhez az állam minden esetben ad az érdekeltségnek építési, illetve átalakítási terveket (a szerint, amint új épület emeléséről van szó, vagy olyan épületet tud az érdekeltség az iskola céljára rendelkezésre bocsátani, amely bizonyos átalakítással elfogadható), viszont a javaslat intézkedései szerint ezeknek a terveknek használata nem mellőzhető. Ennek az intézkedésnek az a célja, aminek megvalósításáról a vezetésem alatt álló minisztérium műszaki ügyosztálya útján kívánok gondoskodni, hogy a. rendelkezésre álló csekély fedezet korlátai között az iskolaépületek bár egyszerű kivitelben és minden fényűzés nélkül, de csínnal és az illető vidéken szokásos formáknak megfelelően épüljenek; legfőképpen azonban azt kívánom biztosítani, hogy az iskolaépületek szilárdak, tartósak, higiénikusak és célszerűek legyenek. Ezt a célt az általam adandó tervek használatával hasonlíthatatlanul könnyebben elérem, mintha minden építtető maga készíttetné a terveket. Ezenfelül gondoskodni kívánok arról is, hogy az építkezéseket az illetékes államépítészeti hivatalok őrizzék ellen ós vizsgáljak felül, mert a terveknek megfelelő kivitele csak így biztosítható. A szóbanlevő tervek és előméret-költségvetések elkészítése a vezetésem alatt álló minisztérium műszaki ügyosztályát súlyos munkatöbblettel fogja ugyan megterhelni, mégis vállalnom kell ezt a munkatöbbletet, az e törvény alapján építendő iskolai épületek megfelelő kivitelének biztosítására. Ezeket a hozzájárulásokat az állam, mint már említettem, az órdekeltAz 1922. évi iúnius hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XV. kötet. la
