Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-869. Törvényjavaslat a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáró

90 869. szám. szükségletekkel való egybevetése és a továbbiak eLőkészítése céljából a közigazgatási bizottság kiküldött tagja, az államépítészeti hivatal ve­zetője és a tanfelügyelő útján hely­színi szemlét és az érdekeltekkel tárgyalást tart, amelyen ki kell ter­jeszkedni a következő kérdésekre: 1. A helyi viszonyok szükségessé teszik-e a megjelölt helyen iskola létesítését ? 2. Miként állapíttássék meg az iskola körzete? 3. Mely ponton legyen az iskola épülete ? t A helyszíni tárgyalás eredménye alapján a közigazgatási bizottság, ahol iskola létesítését szükségesnek tartja, megállapítja az iskola körze- * tét, kijelöli az érdekeltséget és meg­határozza az iskola helyét. A közigazgatási bizottság a kije­lölt érdekeltségeket két csoportra osztja a szerint,*hogy azok az iskola építésére saját anyagi forrásaikból, avagy csupán államsegély igénybe­vétele mellett képesek. Azokat az érdekeltségeket, amelyek ' államsegély igénybevétele nélkül ké­pesek az iskola építésére, a köz­igazgatási bizottság az építés záros határidőn belül való végrehajtására kötelezi, amely három é ?nél hosszabb nem lehet." Ahol államsegély en­gedélyezése szükségesnek látszik, a közigazgatási bizottság a kötelezést kimondó határozatában javaslatot tesz a vallás- ós közoktatásügyi mi­niszternek államsegély engedélyezése — és figyelemmel a teherbíró képes­ségre — az államsegély mértéke iránt. Határoz az iskolák, felállításá­nak sorrendjére nézve is, tekintettel a sürgősségre. A közigazgatási bizottság hatá­rozata ellen felebbezésnek van helye a vallás- és közoktatásügyi miniszter­hez. A kir. tanfelügyelő hivatalból íelebbezni tartozik, ha a bizottság határozatát az iskola szükségessége, a körzet megalakítása, az iskolák létesítésének sorrendje tekintetében a közérdek szempontjából sérelmes­nek tartja, avagy úgy véli, hogy az érdekeltség teherbíró képessége nincs kellően igénybe véve. A határozat jogé'.őre emelkedése ntán a télek­szerzf's, az építkezés foganatosítása, az építési költségvetés elkészítése, a szükséges közterhek kivetése és be­hajtása iránt a közigazgatási bizott­ság intézkedik. 7. §. Fenntartási terhek, tanítók kinevezése. Amíg a vallás- és közoktatásügyi miniszter által beterjesztendő szerves népoktatási törvény, amely a nép­iskolára vonatkozó részletes rendel­kezéseket is tartalmazni fogja, életbe nem lép, az ezen törvény alapján létesített népiskolák ügyét a vallás­os közoktatásügyi miniszter az alábbi pontok alapján -rendeleti úton sza­bályozza. ' a) Az iskola összes dologi szükség­leteinek (bútor- és taneszközbeli fel­szerelés pótlása, fűtés, világítás, ta­karítás, tatarozás, tűzkár ellen való biztosítás stb.) költségeit az érdekelt­ség viseli ; b) a vallás és. közoktatásügyi mi­niszter felhatalmazást nyer arra, hogy az e törvény alapján létesített isko­lákhoz a szervezéskor, tényleges szol­gálatban álló állami vagy nyugdíj ázott tanítót (tanítónőt) tanítóvá (tanító­nővé) a fenntartó meghallgatásával kinevezhessen. Ezeknek illetményéit az érdekelt­ség viseli, de a vallás- és közoktás­ügyi miniszter a fennálló szabályok szerint fizetéskiegészítő államsegélyt engedélyezhet. S. §. Iskolák fenntartására szolgáló kü­lön adó. Az e törvény értelmében létesített iskola fenntartási költségeit kmön adó útján kell fedezni. E külön adó, amelyet az érdekeltek a körzet terü­letéről származó jövedelmük arányá­ban tartoznak viselni, a jövedelmi adóköteleseknél a jövedelmi adó alap-

Next

/
Thumbnails
Contents