Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-869. Törvényjavaslat a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáró

869. szám. 91 jául szolgáló jövedelem, azoknál, akik jövedelmi adót nem fizetnek, a föld-, ház-, kereseti vagy társulati adó ki­vetésének alapjául szolgáló jövedelem, arányában vetendő ki és a jövedelem 3°/o-áig terjedhet. E külön adó mér­tékét a törvényhatósági közigazga­tási bizottság határozatilag állapítja meg; e határozat ellen a- vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fellebbe­zésnek van helye. A külön adót a községi elöljáróság veti ki és hajtja be. Ott, ahol az ' iskolai körzet több község területére terjed ki, a tör­vényhatósági .közigazgatási bizottság hivatalból megállapítja, melyik legyen a székhely-község. A székhely-község elöljáróságának előterjesztése alapján a törvényhatósági közigazgatási bi­zottság állapítja és osztja meg ,az iskola fenntartásának költségeit az érdekeltségnek az egyes községek te­rületéhez tartozó részei között. Az iskola körzetéhez tartozó közsé­gek kötelesek a területükön levő rész­érdekeltségektől beszedett összegeket havonkint a székhely-község elöljá­róságához juttatni. * 9. §. Az érdekeltségek hozzájárulásának behajtása. A jelen törvény alapján az érde­keltségek tagjai részéről fizetendő iskolaállítási költségek és külön adók közadók módjára hajtandók be. 10, §. Kisajátítási jog. Az e törvény alapján létesülő is­kolák céljaira szükséges ingatl'anokra (az iskolaépület és a tanítói lakás számára szükséges telek, játszótér, gazdasági gyakorlóterület, 'tanítói kert) az 1881. évi XLI. t.-c. rendel­kezései értelmében kisajátításnak van Budapest, 1925. évi június hó 22-én. helye. A kisajátítási jogot a keres­kedelemügyi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszter megkere­sésére'engedélyezi. A kisajátítás alá eső terület a kereskedelemügyi mi­niszternek a kisajátítási jog engedé­lyezésével kapcsolatban adandó egy­szerű engedélye alapján az 1881. évi XLI. t.-c. 86. §-ában megállapí­tott eljárási szabályok megtartásával elfoglalható. 11. •§. Államépítészeti hivatalok közre­működése. Az e törvény alapján végrehaj­tandó építkezésekre nézve a vallás­os közoktatásügyi miniszter az állam­építészeti hivataloknak részletes uta­sítást ad és normálterveket ós elő­méretköltségvetéseket bocsát rendel­kezésükre. 12. §. Állami elemi iskolák fenntartási terhei. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter felhatalmazást nyer arra, hogy a szervezési szerződések rendelkezé­seitől eltérőleg is az állami elemi iskolák dologi és egyéb fenntartási terheinek fedezésére kötelezhesse a községeket (városokat). 13. §. A törvény életbelépése és végre­hajtása. Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép életbe, a belügy-, igaz­ságügy-, kereskedelemügy- és pénz­ügyminiszterekkel egyetértőleg a val­lás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre. E törvény életbeléptetésével * az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 47. §-a és az 1921. évi XXX. t.-c..6.§-ánaknegyedik bekezdése hatályukat vesztik. ÍZlebelsberg Kunó gr. s k., m. Jcir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, 12"

Next

/
Thumbnails
Contents