Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIV. kötet • 782-827. sz.
Irományszámok - 1922-787. Törvényjavaslat a Lengyel Köztársasággal 1925. évi március hó 26-án kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről
787. szám. 81 Melléklet a 787. számú irományhoz. Indokolás „a Budapesten 1925. évi március hó 26-án Magyarország és Lengyelország között kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezésére" vonatkozó törvényjavaslathoz. Lengyelországhoz való kereskedelempolitikai viszonyunk ez idő szerint szerződésileg szabályozva nincs. A lengyel áruk Magyarországon a magyar autonóm vámtarifa tételei, míg a magyar árúk Lengyelországban az 1924. évi június hó 26-i lengyel vámtarifa autonóm tételei szerint vámoltatnak el. Ez utóbbi körülmény a magyar mezőgazdasági és ipari kivitelt különösen súlyos helyzet elé állítja, nemcsak azért, mert a lengyel vámtarifa autonóm tételei általában magasabbak a mi vámtarifánk autonóm tételeinél, hanem főleg azért, mert Lengyelország máris több állammal kötött vámtarifális mérsékléseket tartalmazó kereskedelmi egyezményeket, mely kedvezmények élvezetéből a magyar kivitel — legnagyobb kedvezményen alapuló kereskedelmi megállapodás hiányában — ki van zárva. Tekintve azon fontos gazdasági érdekeket, melyek Lengyelországhoz való kereskedelempolitikai viszonyunk ; rendezéséhez fűződnek, a magyar kormány már az 1922. évben felvette a lengyel kormánnyal a szerződés megkötése irárit a tárgyalásokat, ezek azonban a jelzett időben nem vezettek eredményre, miután az akkor nálunk még fennállott behozatali tilalmak és korlátozások szigorú kezelése mellett a behozatali kontingensek megfelelő felemelésére mód nem kínálkozott. A behozatalnak 1925. évi január hó 1-én történt felszabadítása és az új magyar vámtarifa életbelépése új és a megegyezés szempontjából kedvező kilátásokat nyújtó helyzetet teremtett. Ezért a magyar kormány újból felvette a lengyel kormánnyal a tárgyalások fonalát s örömmel fogadta a lengyel kormány azon intézkedését, mely lehetővé tette, hogy a tárgyalások itt Budapesten tartassanak meg. Ezek a tárgyalások a folyó évi február hó első napjaiban vették kezdetüket és március 26-án nyertek eredményes befejezést, amely napon az itt bemutatott egyezményt a lengyel kormány részéről Michalowski Zsigmond budapesti lengyel követ és Weclawowicz Ottó osztályfőnök, a magyar kormány részéről pedig Kánya Kálmán rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Moldoványi Sándor követségi tanácsos írták alá. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XIV. kötet. H
