Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIV. kötet • 782-827. sz.
Irományszámok - 1922-786. Törvényjavaslat az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről
786. szám*. ëf dítását nemcsak a lakástermelés szempontjából; -hanem" á minditikább fokozódó munkahiány enyhítése érdekében is élő kell mozdítani;' Ennek elérése 1 végett az adómentességet kiterjesztendőnek tartom azokra az építkezésekre is, amelyek nem lakás céljára, hanem bármilyen más célra szolgálnak. Az új építkezések mellett egyrészt a meglévő épületek karbantartása f másrészt munkaalkalmak nyújtása és ezzel a munkahiány enyhítése végett szükségesnek tartom a tatározási munkálatok előmozdítását is. Erre a célra. az 1924. évben a pénzintézetek útján rövid lejáratú hitellel támogattuk a háztulajdonosokat. További hiteleket nincs módomban-'erre a célra nyújtani» azért adómérsékléssel kívánom a tatározási munkálatokat előmozdítani. Ez a mostani rendkívüli időben alkalmazott egészen kivételes eljárás azonban nem jelenti annak az adóügyi jogszabálynak feladását, hogy a karbantartási költség a tisztán tárgyi jellegű házadónál mint tehertétel számításba nem vehető. Ez & teher rendszerint kizárólag a jövedelemadónál mint személyi adónál vehető figyelembe. '"....'. Egyébként ez a törvényjavaslat némi módosítással ugyanazokat az adókedvezményeket tartalmazza, amelyek az 1921 : LI. t.-c. II. fejezetében foglaltatnak. . Áz egyes szakaszok indokolása a következő : As 1—2. §-hoz E két szakasz alapján a háztulajdonost szabad rendelkezési jog illeti meg az újonnan épített vagy átalakított épületekre és épületrészekre nézve, amelyek e törvény alapján adómentességben részesülnek. A tatarozás alapján is szabad rendelkezési jog keletkezik a 8. és 9. §. alapján adómórsóklés engedélyezése után megüresedő épületrészekre nézve. A. 3. §-hoz. Ez a szakasz 30 évi adómentességet biztosít az újonnan épített épületekre és pedig tekintet .nélkül arra, hogy az új épületek lakás céljára vagy bármilyen más célra szolgálnak-e. A toldaléképítkezésnól, valamint a lebontott épület helyére épített új épületeknél azonban már némi megszorítást kell alkalmazni, nehogy megismétlődjenek azok a háború előtt előfordult esetek, hogy használható épü^ leteket lebontottak és a helyükre új épületet építettek, mert az építésikölt** s égek az adómentesség tartama alatt megtakarított adókból bőséges fedezetet nyertek. Ennek megakadályozása érdekében a c) és a d) pontok azt a megszorítást tartalmazzák, hogy a lebontott épület helyére újonnan épített épületet csak két esetben illeti meg a harminc évi adómentesség, nevezetesen: a c) pont szerint abban az esetben, hâ a lebontott épület nem lakás céljára szolgált, vagy pedig használhatatlan állapotban volt, a d)pont szerint abban az esetben, ha az új épület legalább négyszer ^akkora, mint amilyen nagy a lebontott épület volt ; pl. ha egy földszintes épület helyére négyemeletes bérházat építenek. Ebben az esetben le kellett bontani a földszintes épületet, mert nem lehetett volna három emeletet ráépíteni. Ha azonban a régi földszintes épület helyére csak egyemeletes Vagy kétemeletes bérház épülne, ' akkor csak az első és második emeletet illetné meg a harminc évi adómentesség, a földszinti részt azonban csak akkor illetné meg a c);pönt szerint a harminc évi adómentessége ha a régi épület , nem lakás, hanem más célra szolgált, vagy pedig használhatatlan állapotban volt. A 4. §-hos. Ez a ; szakasz • húsz évi adómentességet biztosít a meglévő épületre ráépített emeletre. Ilyen esetben a mentesség rövidebb időtartamát indokolja az ä körülmény, hogy az ilyen pótlás aránylag kisebb beruházást igényel, mint îa teljesen új épület emelése. v
