Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIV. kötet • 782-827. sz.

Irományszámok - 1922-784. Törvényjavaslat a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről

784. szám. 41 vezetése alatt az érdekelt intézetek legnagyobb része hajlandó volna a közös akcióban résztvenni. A terv szerint a Szindikátus maga nem fog kölcsönöket nyújtani, a kölcsönöket az ügyletben résztvevő pénzintézetek nyújtják, amelyek kölcsön­követelésüket szavatosság mellett a Szindikátusra fogják átengedményezni és az átengedményezett kölcsönkövetelések fognak a Szindikátusnak a zálog­levelek kibocsátására alapul szolgálni. A kölcsön a becsértéknek a záloglevelek biztosításáról szóló 1876 : XXXVI. t..-c. 13. §-ában jelzettnél lényegesen csekélyebb hányada erejéig lesz adható, a becslés mikéntjére nézve a Pénzügyi Szindikátus a kormány által jóvá­hagyandó direktívákat fog megállapítani. , A Szindikátus mellett kormánybiztos fog működni, aki ellenőrzi a fel­tételek betartását s vétójoga lesz az egyes kölcsönöknek cesszióba való fogadása ellen. Tekintettel arra, hogy a becslés szigorú lesz s a kölcsön a becsértéknek csak csekély hányadára adható, s tekintettel a kormánybiztos ellenőrzésére és a kölcsönt nyújtó pénzintézetek szavatosságára, a pénzügyi Szindikátus fel lesz mentve annak a külön biztosítéki alapnak a kimutatása alól, amelyre a záloglevélkibocsátó intézetek általában kötelesek. A záloglevélkibocsátás a fentvázolt alapon csak a külföldön folytatott tár­gyalások eredményes befejezése esetén véglegesíthető, ezért a törvény 1. §-a szerint hitel- és pénzintézetekből, mint tagokból alakult szövetkezet, csak a pénzügyminiszter engedélyével lesz jogosult záloglevelek kibocsátására. A pénzügyminiszter az engedélyt természetesen csak akkor fogja meg­adni, ha a kibocsátást közhiteli szempontokból teljesen biztosítottnak, látja. Ily engedély megadása esetén nem lesz szükség a záloglevelek külön biztosítására rendelt alap képzésére, a szövetkezeti üzletrészek azonban ily alapot fognak alkotni s ezért az üzletrészt az alap rendeltetésének tartama alatt nem lehet felmondani. A pénzügyminiszter engedélyével kibocsátandó záloglevelek az elhelyez­hetőség, az adó- és illetékmentesség tekintetében a régi záloglevelekkel egyenlő kedvezményekben részesülnek, sçt ezenfelül a m. kir. postatakarék­pénztár rendelkezésére álló készpénzkészletek gyümölcsöző elhelyezésére is alkalmasaknak nyilváníttatnak. A biztosítékul szolgáló kölcsönkövetelések érvényesítése stb. tekintetében a szövetkezetet általában a Magyar Földhitelintézettel egyenlő kiváltságok illetik meg. A pénzügyminiszter az olyan szövetkezethez, amelynek záloglevelek kibocsátására engedélyt ad, a szövetkezet működésének ellenőrzésére kormány­biztost nevez ki, akinek jogkörét, illetve az ellenőrzés mikéntjót a minisz­térium lendelettel állapítja meg.« A kibocsátandó új záloglevelek sorsát függetleníteni kell a régi zálog­levelek sorsától. Ehhez képest szükséges kimondani, hogy az új záloglevelek biztosítókául csak az 1925. évi január hó 1. napja után bejegyzett jelzálog­joggal biztosított kölcsönkövetelések szolgálhatnak. (2. §.) A záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönök tekintetében a kamatlábnak magasságát, megszorító eddigi törvényes rendelkezések alkal­mazását ki kellett zárni, mert az említett törvényes rendelkezések (1877 : VIII. t.-c. stb.) a tényleges hitelezési viszonyoknak már nem felelnek meg és ebben a körben visszaéléstől nem kell tartani. (3. §.) A II. fejezet a földbirtokrendezósi eljárás sikerességének veszélyeztetése Az 1922. évi június hó lö-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XIV. kötet. 8

Next

/
Thumbnails
Contents