Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIV. kötet • 782-827. sz.

Irományszámok - 1922-784. Törvényjavaslat a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről

42 , ?84. szám. nélkül néhány olyan rendelkezést foglal magában, melyektől a jelzálogkölcsönök biztonságának teljes megóvása várható. A 4. §. szerint olyan .esetben, amikor a földbirtokeldarabolás magánügylet alapján történik, az ingatlan pedig megváltás alá nem kerül, a hitelező beleegyezése nélkül nem gyakorolhatók az 1920 : XXXVI. t.-c. 81. ós 82. §-ai utolsó bekezdésében a terhek megoszlása, visszafizetése és a birtoknak árverés nélküli tehermentesítése tekintetében megállapított jogok. Egyéb esetekben viszont a hitelező felmondási joggal élhet. Azt a bizonytalanságot, amely a hitelezőre árverés esetében az állami elővásárlási jog gyakorlásának lehetősége miatt hárult, jórészben eloszlatta már a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról alkotott és kihirdetés alatt álló törvény 27. §-ának rendelkezése, mély az állami elővásárlásijog gyakorlását rövid harminc napos határidőhöz kötötte, úgy hogy a hitelező kedvezőbb helyzetben van az állami elővásárlási jog gyakorlása esetében, mint ha magánfél veszi meg az árverésen az ingatlant. A hitelező gyors kielégítésére további rendelkezést tartalmaz a, javaslat 5. §-a. A javaslat III. fejezete a mezőgazdasági hitel jelzálogi biztosításának könnyítése céljából olyan rendelkezéseket tervez, amelyek külföldi jogokban is megvannak s amelyeket a magyar polgári törvénykönyv bizottsági szövege (690. és köv. §-ai) is tartalmaz. A javaslat ugyanis megengedi, hogy a megszűnt jelzálogjog ranghelyével a megszűnés terjedelmében a tulajdonos rendelkezzék. A 6. §. első bekezdésének szövege nem enged kétséget a felől, hogy ha a jelzálogos követelés teljes egészében megszűnik, a teljes összeg erejéig ugyanazon a ranghelyen más követelés zálogjoga kebelezhető be még törlesztóses kölcsön esetében is. A\ IV. fejezet az 1920 : XXXVI. t.-c. által szabályozott megváltási eljárás alatt álló birtokra mezőgazdasági hitel megszerzésének könnyítése érdekében rendelkezik a nélkül, hogy rendelkezései a földbirtokrendezési eljárás terjedelmét és sikerességót is érintenék. A megváltás alatt álló birtok tekintetében ugyanis megnehezíti a hitelszerzést az, hogy a hitelező bizonytalanságban van, vájjon az állam a jelzálogul lekötni kívánt birtokot a földbirtokrendezés céljára meg fogja-e váltani. A bizonytalanság eloszlatása végett a 11. §. azt rendeli, hogy az 0. F. B. a megváltás tárgyában hozandó határozata a megváltási eljárást az illető földbirtokra nézve befejezi és ezt a határozatban ki is kell jelenteni. Ha pedig a megváltási eljárást még nem lehetne befejezni, az O. F. B. nyilatkozni köteles, vájjon a birtoknak mely határozottan megjelölhető részeire, illetőleg a birtoknak milyen hányadára nem fog megváltást elrendelni (11., 12. §.), továbbá a megváltási eljárás befejezése előtt a felől is, vájjon a földbirtok egyáltalában megváltás tárgya lehet-e. (14. §.) A nyilatkozatban a megváltás alól mentesített földbirtokrészt az 0. F. B. vagy bizonyos birtokrészlet határozott megjelölése által (amennyiben t. i. e részlet felől az eljárás már határozott képet nyújt), vagy pedig a megváltás alá kerülő földbirtok területének, illetőleg kataszteri tiszta jövedelmének bizonyos százaléka által jelöli meg. Ez utóbbi mód a hitelezpre annyiban előnyös, mert a fedezetnek várható terjedelme tekintetében tájékozást nyújthat. A javaslat módot ad a birtokos megváltás alá nem kerülő birtokának a megváltás alá kerülő birtokától telekkönyvi elkülönítésére és telekkönyvi feltüntetésére. (13. ós 15. §.)