Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIV. kötet • 782-827. sz.

Irományszámok - 1922-784. Törvényjavaslat a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről

•P 40 : 784. szám. Melléklet a 784. számú irományhoz. Indokolás „a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről" szőlő törvényjavaslathoz. Az ország nehéz gazdasági helyzete szükségessé teszi legfőbb bevételi forrásának, a mezőgazdasági termelésnek lehető fokozását. A mezőgazdasági termelés fokozása azonban csak úgy lehetséges, ha a birtokos a hosszú háború alatt megrongálódott vagy elhasznált s az ellenséges megszállások miatt is megfogyott gazdasági berendezéseket felújíthatja s kiegészítheti. De ehhez hitelre van szüksége, mert megfelelő saját tőkével a gazdaságok legnagyobb része ma már nem rendelkezik. Közérdek tehát a mezőgazdaság hitelszükségletének kielégítését előmozdítani különösen a külföldi tőke elhelyezkedésének megkönnyítésével, a nélkül azonban, hogy a törvényhozás legtávolabbról is érinteni engedné a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló törvények kívánatos gyors végrehajtását s az említett törvények alapján előterjeszthető kérelmek lehető teljes kielégítését. Ennek az elvnek szem előtt tartásával készült a most előterjesztett törvényjavaslat. Az I. fejezet a záloglevelek biztosításáról szóló jogszabályokat egészíti ki. A záloglevelek kibocsátásának jogát, amely eddig szövetkezetek közül csak az ingatlan birtokok tulajdonosainak saját hitelszükségük kielégítésére alakult szövetkezeteit és ezeket is csak tagjaik javára illette meg, célszerűnek látszik a jelenlegi viszonyok között kiterjeszteni. A záloglevélüzlet megindítása és a záloglevelek külföldön való elhelyezésének lehetővé tótele érdekében ugyanis az a terv alakult ki, hogy egy egységes típusú záloglevélnek a külföldön leendő elhelyezését kellene megkísérelnie. Az egységes típus megalkotásával, ha az elsőrangú befektetési papírként teljes biztosítékokkal felruházható, kétségkívül inkább lehet a külföldön a bizalmat zálogleveleink iránt helyreállítani, mint ha minden egyes intézet különkülön igyekszik saját kibocsátványait a külföldi piacokon elhelyezni. Ez a gondolat vezetett arra, hogy igyekezzünk a záloglevélkibocsátással foglalkozott, vagy a jövőben foglalkozni kívánó intézeteket az egységes típusú záloglevél kibocsáthatása végett tömöríteni. A folytatott tárgyalások során az egységes típusú záloglevél kibocsátására a Magyar Pénzügyi Szindikátus találtatott alkalmasnak, amelynek