Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIV. kötet • 782-827. sz.

Irományszámok - 1922-784. Törvényjavaslat a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről

784. szám. 35 tekintetében megilletik, a záloglevél­üzlet körében az első bekezdésben említett szövetkezetre is kiterjednek. A záloglevelek külön biztosítására rendelt alappal kapcsolatos törvényi rendelkezések (1876 : XXXVI. t-e. 4., 11., 15. §§., 1889 : XXX. t.-c. 10. §. 2. bek.) a jelen §. első bekez­désében említett szövetkezetre nem nyernek alkalmazást. A pénzügyminiszter az első bekez­désben jelzett ilyen szövetkezethez kormánybiztost nevez ki. Jogkörét a minisztérium rendelettel állapítja meg. 2. %, Jelzálogintézeteknek az 1925. évi január hó 1. napja előtt bejegy­zett jelzálogjoggal biztosított azok a kölcsönkövetelései, amelyek alap­ján zálogleveleket bocsátottak vagy bocsátanak ki, csupán az említett kölcsönkövetelések alapján kibocsá­tott záloglevelek összeségének bizto­sítékára szolgálnak; az 1925. évi január hó 1. napja után bejegyzett jelzálogjoggal biztosított kölcsönkö­vetelések pedig csak az ezen kölcsön­követelések alapján kibocsátott zálog­levelek összes égének biztosítékául szolgálnak, 3. §. A záloglevelek kibocsátásá­nak alapjául szolgáló kölcsönök te­kintetében a kamatláb magasságát megszorító rendelkezések s az abból folyó következmények alkalmazást nem nyernek. 11. A jelzálogkölcsönök biztonságának tel­jes megóvását célzó rendelkezések. 4. §. Magánügyletek esetében a földbirtokon nyugvó terhek megosz­tását vagy visszafizetését (1920 : XXXVI. t.-c. 81. §-ának utolsó be­kezdése), avagy a földbirtoknak végre­hajtási árverés hatályával, de ilyen árverés nélkül történő tehermentesí­tését (1920. XXXVI. t.-c. 82. §-ának utolsó bekezdése) a hitelező bele­egyezése nélkül az idézett jogszabá­lyok alapján nem lehet elrendelni a jelen törvény életbelépése után olyan ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosított követelésekkel szemben, amely ingatlan a földbirtok helyesebb megoszlása céljára meg nem váltható, vagy amely ingatlanra nézve az Országos Földbirtokrendező Bíróság az államot illető megváltási jogot nem gyakorolja. Amennyiben az Országos Földbir­tokrendező Bíróság a hitelező bele­egyezése nélkül az idézett §-okban meghatározott egyéb esetekben kí­vánja a jelen törvény életbelépése után bejegyzett jelzálogjoggal bizto­sított kölcsön megosztását, a hite­lező az Országos Földbirtokrendező Bíróság ez iránti felhívásának véte­létől tizenöt nap alatt nyilatkozni köteles a felől, hogy a megosztásba belenyugszik-e vagy pedig a kölcsönt a kölcsönkötvényben meghatározott feltételek alatt felmondja. A nyilat­kozat elmulasztása esetében a hite­lezőt úgy kell tekinteni, mintha a beleegyezést kijelentette volna. Ha a hitelező a kölcsönt felmondotta, a kölcsön megosztását az ő kielégítése előtt nem lehet foganatosítani. 5. §. Ha a telekkönyvi hatóság árverést tűz ki olyan ingatlanra, amelyre az államot illető elővásárlási jog gyakorlásának a fennálló szabá­lyok szerint helye lehet, az állam nevében a földmívelésügyi miniszter vagy az a szervezet, amelynek a földmívelésügyi miniszter e joga gya­korlását átengedi, az árverés meg­tartása előtt legkésőbb nyolc nappal készpénzzel kifizetve magához vált­hatja annak a hitelezőnek a követe­lését, akinek vagy akiknek erdekében kellene az árverést megtartani (1881 : IX. t.-c. 167. §.), s ezzel a beváltott követelés tekintetében a hitelező he­lyébe lép akként, hogy a jelzálogjog is átszáll reá. Ebben az esetben ké­relmére a telekkönyvet ki kell iga­zítani. Ha végrehajtási árverésen elidege­nített ingatlanra nézve az államot 5*

Next

/
Thumbnails
Contents