Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-767. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a nemzetgyűléshez az államkincstárnak a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósságáról a Magyar Nemzeti Bank részére kiállított adóslevél és ezen adósság kamatoztatására és törlesztésére nézve a Magyar Nemzeti Bankkal létesített megegyzés tárgyában

767.-szám. 461 kimutatásainak évi átlaga szerint az állam itt tárgyalt adóssága a Bank által kimutatott aktívumok egész összegéhez. A kimutatott aktívumok alatt a minden egyes heti kimutatásokban foglalt aktívumok egész összege értendő, azoknak az »Egyéb követelések« megjelölése alatt foglalt tételek kihagyásával, amelyek (mint az állam valutaszámláinak ellenértéke, a kiadások tétele, valamint pusztán elszámolási tételek) jövedel­mező elhelyezéseket nem alkotnak. Az összes költségek alatt az összes üzemi kiadások, ideértve az ú. n. házi kiadásokat is, az államjegyek, illetőleg bankjegyek beszerzésére, esetleg ellőállítására fordított kiadások, az adók és illetékek, valamint azok a tar­talékolások értendők, amely utóbbiak a m. kir pénzügyminisztérium és a Bank között évente létesítendő megállapodás szerint (szükség esetén az alap­szabályok 47. cikkében előrelátott választott bírósági döntés alapja) avégből teljesítendők, hogy a nyugdíjalap kellő időben, legkésőbb azonban a szaba­dalom tartama alatt oly összegre emelkedjék, amely a fennáló nyugdíjak és nyugdíjigények fedezésére szükséges és biztosítás technikai alapon kiszámított tőkének megfelel. Az ú. n. házi kiadások alatt az eddig is a m. kir. állami jegyintózet részéről ezen megjelelölés alá foglalt kiadásokon kívül a- Bank elhelyezkedésére történjék, ez saját ingatlanaiban; vagy bérlet útján fordított kiadások érten­dők. Ha az elhelyezkedés a Bank sajátépületeiben történik, a fenntartási költ­ségekhez még az épületekbe beruházott tőkének 5°/o-a és az épületek eredeti mérlegbeli értékének 1 /2°/i-a mint törlesztésrészlet hozzászámítandó. 3. Ha az 1. alatt megjelölt kamatösszeg nem éri el a 2. alatti meg­jelölt szükségleteket, az állam a különbözet fedezésére szükséges felülfizetést az adósság kamatjának megfelelő felemelése útján tartozik a szükséglet köz­lésétől számított négy héten belül utólag teljesíteni. A kamatoztatás azonban egy egész évre számítva nem haladhatja meg az illető évben átlag érvény­ben volt leszámítolási kamatot. A felülfizetés elmarad, vagy megfelelően apasztandó, ha az elmaradás vagy apasztás mellett ós a Bank összes üzleti .eredményei alapján a tarta­lékok kellő javadalmazása után 6°/o-os osztalék fizethető. A 2 1 /2°/o-kal megállapított kamatok megfelelően leszállítandók, ha a le­szállítás dacára a Bank összes üzleti eredményei alapján a tartalékok kellő javadalmazása után a bank alapszabályok 99. cikkének határozataihoz képest 10°/o-os osztalék fizethető. A leszállítás azonban a 2 1 /2°/o-os alapon számított kamatösszeg 20°/o-át nem haladhatja meg. 4. A m. kir. pénzügyminisztérium gondoskodik arról, hogy az itt tárgyalt állami adósság kamatoztatására és törlesztésére szolgáló esedékes összegek eset­ről-esetre az államadóssági szolgálat ellátására a m. kir. postatakarékpénztárnál vezetett kiadási csekkszámla terhére a Magyar Nemzeti Banknak átutaltassanak. Ha az állam az esedékes összegeket idejében nem fizeti le, az esedék napjától kezdve a leszámítolási kamatnak megfelelő, legalább azonban 5°/o kamat fizetendő. A jelen adóslevél I. pótjának B. alpontjában tárgyalt napi árfolyamon 1,479.600,000.000 koronával kimutatott 4,000.000 font sterlingnyi előlegköl­csön kamatoztatására és tőkéjének visszafizetésére vonatkozólag már hivat­kozott 5.672/1924. P. M. számú átiratom tartalma az irányadó. III. A bankszabadalom tartama alatt az államkincstár a II. pontban, illetőleg a Bank alapszabályaiban foglalt rendelkezéseknek megfelelő tör-

Next

/
Thumbnails
Contents