Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-767. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a nemzetgyűléshez az államkincstárnak a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósságáról a Magyar Nemzeti Bank részére kiállított adóslevél és ezen adósság kamatoztatására és törlesztésére nézve a Magyar Nemzeti Bankkal létesített megegyzés tárgyában

462 767. nam. lesztósén felül további kamatfizetéseket ós törlesztéseket nem tartozik teljesíteni. IV. A bankszabadalom lejártával, vagyis 1943. évi december hó 31-ón az itt tárgyalt állami adósságnak akkor még törlesztetlen maradéka egész összegében esedékessé válik és az állam ezt a maradékösszeget a Magyar Nemzeti Banknak esedékkor ki fogja fizetni, hacsak addig újabb megállapodás nem jön létre. Ugyancsak esedékessé válik az itt tárgyait állami adósságnak akkor még törlesztetlen maradéka, ha a banktársaság a bankalapszabályok 103. cikke szerint a szabadalom lejárta előtt feloszlik. Az esedékesség napja az a nap, amelyen a feloszlást elhatározó közgyűlési határozatot jóváhagyó törvény hatályba lép, vagy amennyiben arról az esetről van szó, amelyben erre a jóváhagyásra nincs szükség, a feloszlást elhatározó közgyűlési határozat meghozatalára következő harmincadik nap. A szabadalom elvesztése (az alapszabályok 84. cikke) az itt tárgyalt állami adósságnak a II. cikkben szabályozott törlesztését és a jelen cikk első bekezdésében megállapított esedékességét nem érinti. Ha az állam az előzőkben körülírt lejáratok alkalmával fizetési kötelezettségének pontosan eleget nem tenne, a Bank a késedelem tartamára a fizetésig az államkincstártól kamatokat követelhet, amelyek mértéke a késedelmi kamatok tekintetében az illető időpontban hatályban levő általános jogszabályokhoz igazodik. Budapest, 1924. évi július hó 5-ón. Korányi s. k., m. Mr. pénzügyminiszter.