Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.
Irományszámok - 1922-751. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőházáról
430 751. szám. I §-ainak felelnek meg azzal az eltéréssel, bogy az elnökség tagjainak választását rendelik, továbbá az elnökön és háznagyon kívül az alelnököknek és jegyzőknek is tiszteletdíjra adnak jogot. Új rendelkezést állapít meg továbbá a 34. §. második bekezdése, mikor kimondja, hogy a költségtérítés jár a törvényhatóságok és az érdekképviseleti szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok részére, amennyiben lakóhelyük nem Budapest. Minthogy ugyanis választás útján keresetre utalt vagyontalan egyének is juthatnak a felsőházba, a javaslat a demokratikus elv követelményeképen kívánatosnak látta, hogy az államkincstár terhére az ilyen tagoknak legalább azok a költségeik megtéríthetők legyenek, amelyek a felsőházban való működések következtében merülnek fel. E költségek megtérítését a javaslat nem róhatta azon testületnek vagy szervezetnek vagy intézménynek terhére, amely ezeket a tagokat megválasztja, mert nem mindegyik ilyen intézménynek lenne erre a célra fedezete s ezeknek nem mindegyikére lehetne ennélfogva egyenlő szabályt felállítani. A 65. §-ho0. Az 1885 : VII. t.-c. 17. §-a értelmében a főrendiház mindentagja — a Horvát- Szlavonországok országgyűlése által választott tagok kivételével — királyi levél által hívatott meg. Ezt az eljárást a javaslat a felsőháznak azon tagjaira nézve, akik az eddigi jogcímeken s illetőleg az örökösjogú főrendek részéről történt választás jogcímen lesznek tagjai a felsőháznak, a jövőre nézve is fenntartja. Ily meghívólevélre nincs szükség azoknál, akik a törveüyhatóságok, valamint az érdekképviseleti szervezetek és intézmények részéről történt megválasztásuk alapján lesznek tagjai a felsőháznak, mert ezek igazolására alkalmas okiratul szolgálhat a megválasztásukról szóló jegyzőkönyvnek részükre kiadandó kivonata. Ugyanez volt az álláspontja már az 1885 : VII. t.-c. 17. §-ának is a Horvát-Szlavonországok országgyűlése által a főrendiházba választott tagokra nézve, akiknek igazolására a megválasztásukról szóló okirat szolgált. A 36. §-hoz. Ez a §. előírja, hogy a felsőház tagjai a háznak abban az ülésében, amelyen először megjelennek, a magyar, államhoz való hűségre egyenként esküt kötelesek tenni. A törvényhozó testületek tagjainak eskütételébe a külföldi alkotmányok általában tartalmaznak rendelkezést, így különösen az angol alkotmány, az olasz alkotmány 49., a németalföldi alkotmány 87., a cseh-szlovák alkotmány 22., a lengyel alkotmány 20., a szerb-horvát-szlovén alkotmány 74., a török alkotmány 46. cikke stb. Törvényeink eddig nyilván azért nem követték a külföldi példákat, mert az országgyűlés kebelében általában nem jelentkeztek alkotmányellenes törekvések. Az újabb időben világszerte jelentkező államellenes irányzatok szükségessé teszik, hogy törvényeink ez a hiánya a jelen javaslat keretében orvosoltassék. Az esküvel a felsőházi tag azt fejezi ki, hogy a magyar nemzeti eszme alapján áll, a törvények rendelkezéseit érvényeseknek ós kötelezőknek elismeri és e rendelkezések megváltoztatására csakis a törvényes úton törekszik. Az eskü letételének megtagadását vagy elmulasztását a javaslat szerint úgy kell tekinteni, mintha a felsőházi tag meghívó- vagy megbízólevelét kellő időben nem mutatta volna be; ez esetben tehát ellene a 26. '§. alapján kell eljárni. Az eskü megszegésének következményeit a törvényjavaslat a 27. §-ban állapítja meg. A 37. §-hoz. Ez a §. kisebb változtatásokkal az 1885 : VII. t.-c. 19. §-ának felel meg.
