Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-751. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőházáról

430 751. szám. I §-ainak felelnek meg azzal az eltéréssel, bogy az elnökség tagjainak válasz­tását rendelik, továbbá az elnökön és háznagyon kívül az alelnököknek és jegyzőknek is tiszteletdíjra adnak jogot. Új rendelkezést állapít meg továbbá a 34. §. második bekezdése, mikor kimondja, hogy a költségtérítés jár a törvényhatóságok és az érdekképviseleti szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok részére, amennyi­ben lakóhelyük nem Budapest. Minthogy ugyanis választás útján keresetre utalt vagyontalan egyének is juthatnak a felsőházba, a javaslat a demok­ratikus elv követelményeképen kívánatosnak látta, hogy az államkincstár terhére az ilyen tagoknak legalább azok a költségeik megtéríthetők legye­nek, amelyek a felsőházban való működések következtében merülnek fel. E költségek megtérítését a javaslat nem róhatta azon testületnek vagy szervezetnek vagy intézménynek terhére, amely ezeket a tagokat megválasztja, mert nem mindegyik ilyen intézménynek lenne erre a célra fedezete s ezek­nek nem mindegyikére lehetne ennélfogva egyenlő szabályt felállítani. A 65. §-ho0. Az 1885 : VII. t.-c. 17. §-a értelmében a főrendiház minden­tagja — a Horvát- Szlavonországok országgyűlése által választott tagok ki­vételével — királyi levél által hívatott meg. Ezt az eljárást a javaslat a felsőháznak azon tagjaira nézve, akik az eddigi jogcímeken s illetőleg az örökösjogú főrendek részéről történt választás jogcímen lesznek tagjai a felső­háznak, a jövőre nézve is fenntartja. Ily meghívólevélre nincs szükség azoknál, akik a törveüyhatóságok, valamint az érdekképviseleti szervezetek és intézmények részéről történt megválasztásuk alapján lesznek tagjai a felsőháznak, mert ezek igazolására alkalmas okiratul szolgálhat a megválasztásukról szóló jegyzőkönyvnek részükre kiadandó kivonata. Ugyanez volt az álláspontja már az 1885 : VII. t.-c. 17. §-ának is a Horvát-Szlavonországok országgyűlése által a főrendi­házba választott tagokra nézve, akiknek igazolására a megválasztásukról szóló okirat szolgált. A 36. §-hoz. Ez a §. előírja, hogy a felsőház tagjai a háznak abban az ülésében, amelyen először megjelennek, a magyar, államhoz való hűségre egyenként esküt kötelesek tenni. A törvényhozó testületek tagjainak eskü­tételébe a külföldi alkotmányok általában tartalmaznak rendelkezést, így különösen az angol alkotmány, az olasz alkotmány 49., a németalföldi alkotmány 87., a cseh-szlovák alkotmány 22., a lengyel alkotmány 20., a szerb-horvát-szlovén alkotmány 74., a török alkotmány 46. cikke stb. Törvényeink eddig nyilván azért nem követték a külföldi példákat, mert az országgyűlés kebelében általában nem jelentkeztek alkotmányellenes törek­vések. Az újabb időben világszerte jelentkező államellenes irányzatok szük­ségessé teszik, hogy törvényeink ez a hiánya a jelen javaslat keretében orvosoltassék. Az esküvel a felsőházi tag azt fejezi ki, hogy a magyar nemzeti eszme alapján áll, a törvények rendelkezéseit érvényeseknek ós kötelezőknek elis­meri és e rendelkezések megváltoztatására csakis a törvényes úton törekszik. Az eskü letételének megtagadását vagy elmulasztását a javaslat szerint úgy kell tekinteni, mintha a felsőházi tag meghívó- vagy megbízólevelét kellő időben nem mutatta volna be; ez esetben tehát ellene a 26. '§. alapján kell eljárni. Az eskü megszegésének következményeit a törvényjavaslat a 27. §-ban állapítja meg. A 37. §-hoz. Ez a §. kisebb változtatásokkal az 1885 : VII. t.-c. 19. §-ának felel meg.

Next

/
Thumbnails
Contents