Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-751. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőházáról

751.-szám. 427 az 1875. évi február 24-iki francia törvény 8. §-a szerint, végre az Északamerikai Egyesült Államokban (alkotmány I. 7. 1.); Belgiumban (27. §.) és Romániában (33. §.) nemcsak a pénzügyi, hanem a hadügyi javaslatok is első sorban a képviselőházban tárgyalandók. A pénzügyi és részben a hadügyi javaslatok megkülönböztetett kezelése a törvénykezdeményezés . szempontjából kettős körülménynek tudható be. Egyrészt ezeket a javaslatokat rendszerint csakis a kormány terjesztheti elő, másrészt különösen a költségvetés jóváhagyását az európai államok alkotmányos gyakorlata általában a kormány iránt való politikai bizalom kérdé^ sével hozta kapcsolatba, már pedig a kormány az alsóház többségéből alakulván, ennek a háznak a politikai bizalma az egyedül irányadó (a felsőház nem buktathat és nem helyezhet vád alá kormányt). A cseh-szlovák alkotmány 47. §-a egyenest úgy is mondja, hogy a költségvetési ós védtörvénynek kormányjavaslatai elsősorban a képviselőházban 'térjesztendők elő ; tehát a szenátus kezdeményezési joga itt nincs korlátozva. Az olasz, svájci, török ós japáni alkotmányok sem tartalmaznak a felsőház törvénykezdemónyezésóre nézve megszorító szabályt, vagy egyenest kimondják, hogy a kezdeményezés joga a felsőházat is megilleti. Törökországban azonban a szenátus által indítványozott javaslatot is elsősorban a képviselőház tárgyalja (53—55. §-ok). "' Azok a modern alkotmányok, amelyek a törvényhozás hatalmát formailag az egy kamarából álló országgyűlésnek biztosítják és a felsőháznak megfelelő testületet (szenátust, államtanácsot) az országgyűlésen kívül szervezik, ez utóbbi testületnek rendszerint szintén megadják a törvénykezdeményezés jogát, sőt kikötik, hogy a kormány javaslatai elsősorban ezen testület által tárgyalandók (német alkotmány 69. §., porosz alkotmány 40. §.). Magyarországon a XVIII. század óta állandó gyakorlat volt, hogy a kezdeményezést a követek táblája gyakorolta a vármegyei utasítások pontokba foglalása által. Az 1848 : III. t.-c. 37. §-a kifejezetten is kimondja, hogy a költségvetést és zárszámadást a kormány országgyűlési megvizsgálás és jóváhagyás végett évenkint az alsó táblán köteles bemutatni, ÂZ 1884. évi felsőházi javaslat 12. §-ában Tisza Kálmán egyes ügyek kivételével általában a felsőháznak is biztosítani kívánta a kezdeményezés jogát (Képviselőházi Irományok, I. 137.), de a bizottság a csakis a képviselőházban előterjeszthető javaslatok körét már rendkívül kiterjesztette (IV. 46—47. M.\ a plénum pedig azt a szöveget fogadta el, amely az 1885 : VII. t.-c. 13. §-át alkotja, hogy t. i. a kezdeményezésre marad az eddigi gyakorlat addig, míg aziránt, hogy mely ügyek legyenek a törvényhozás mindkét házában s melyek kizárólag a képviselőházban kezdeményezhetők, külön törvény nem intézkedik. Ilyen újabb külön törvény hiányában közjogi íróink nagyrészt azon az állásponton vannak, hogy a kezdeményezés joga a főrendiházat nem illeti meg. Es tényleg a főrendiházban sohasem törtónt kezdeményezés Annak a gyakorlatnak, amely nemcsak nálunk, hanem Angliában és Európa legtöbb államában is a felsőház ' kezdeményezési jogát teljesen háttérbe szorította, fő oka kétségtelenül abban a körülményben keresendő, hogy a törvényalkotás mai technikája mellett a törvényjavaslatokat jóformán kizárólag a kormány terjesztheti elő. Amily mértékben vált mindinkább kivételessé az országgyűlés egyes tagjainak törvónykezdeményezése, oly mértékben vesztette jelentőségét a felsőháznak kezdeményezési joga, minthogy a kormány javaslatait kizárólag a mind nagyobb politikai súllyal fellépő alsóházban terjesztette elő. 54*