Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-751. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőházáról

751. szám. 425 szerint nincs betöltve. Az országgyűlési képviselők száma ezzel szemben 246 lesz. A 24. §-hos. E §. az első bekezdésben,a felsőházi tagság megszűnésének azt a magától értetődő esetét szabályozza, amely a felsőházi tagságot akadályozó és a javaslat 3. §-a alá eső valamely ok felmerültével következik be. Ez a szabályozás összefoglalja a főrendiházi tagság megszűnése és szünetelése tekintetében az 1885 : VII. t.-c. 10. és 11. §-ában megállapított esetek jelentékeny részét, de azokon azokat a változtatásokat teszi, amelyeket a felsőházi tagság alapjainak új szabályozása szükségessé tesz. Nevezetesen a javaslat a felsőházi tagságra nézve azokat a körülményeket, amelyek a főrendiházi tagság tekintetében csak a szünetelést idézték elő, megszüntető hatállyal ruházza fel, minthogy a választásra jogosult testületeket az általuk választott felsőházi tag személyében beálló körülmény miatt nem volna helyes ideiglenesen sem felsőházi képviselet nélkül hagyni, illetve az államfőt kinevezési jogában átmenetileg is korlátozni. A 24. §. második bekezdése azt a kérdést szabályozza, hogy minő hatása van a felsőházi tagságra annak, ha a felsőházi tagot a másik ház tagjává választják. A javaslat rendelkezése lényegében megfelel az 1885 : VII. t.-c. 12. §-ában az említett esetre vonatkozólag megállapított szabálynak. A 24. §. utolsó bekezdése kimondja, hogy az országgyűlés feloszlatása a felsőházi tagok megbízatását nem érinti. A 25. §-ho2. A 4. §. B) 2, 3. és 4. pontjában felsorolt protestáns egyházi főtisztviselők tekintetében a javaslat szerint nem lesz kétséges, hogy ha ilyen főtiszt viselőt a másik ház tagjának megválasztanak vagy felsőházi tagsága a 24. §. első bekezdése alapján megszűnik, helyét megfelelő legidősb hivataltársa foglalja el, aki egyházi főtisztviselői állásának tartama alatt felsőházi tagságát azután is meg fogja tartani, amidőn megszűnt az akadályozó körülmény annál, akinek helyébe lépett ; az utóbbinak felsőházi tagsága pedig nem éled fel, hanem ezt csupán akkor nyeri vissza, amidon reá mint rangidősebb egyházi főtisztviselőre valamely megürülő hasonló felsőházi tagsági állás tekintetében sor kerül. Kivétel az ág. hitv. ev. egyház egyetemes felügyelőjére van megállapítva, akinek felsőházi tagsága az akadályozó körülmény megszűntével feléled. A 26— 28. §-okhoz. E §-ok a felsőházi tagság megszűnésének azt az esetét szabályozzák, amikor a megszűnés a meghívó, illetve megbízólevél. be nem mutatása vagy az eskü megszegése folytán következik be. A 29. §~hoz. Uj rendelkezése a javaslatnak, amely szerint a felsőházi tagság megszűnik, ha a választott tag rendszerinti előlépés esetén kívül az államfő, a minisztérium vagy a miniszterek kinevezése alá eső, fizetéssel vagy díjazással járó új hivatalt vagy állást nyer. Hogy az ily kinevezés a törvényhozói függetlenséget veszélyeztetheti, az kétségtelen; azért a rendszerinti előlépést meghaladó ilyen kinevezésnek a választás alapján nyert tagságra megszüntető hatással vkell lennie. Természetesen az ilyen egyén felsőházi taggá a 3. §. értelmében újból megválasztható. A 30. §-hos. Minthogy a felsőházi tagság különböző címeken alapulhat s nevezetesen előfordulhat, hogy valaki választás alapján és egyéb jogcímen is tagja lesz a felsőháznak, ilyen esetekre vonatkozólag szabályozni kell azt a kérdést, hogy az illető a tagságot mindkét címen megtarthatja-e, vagy pedig csak az egyik címen. A javaslat abból indul ki, hogy mindenkit általában csak egy címen illethet meg a felsőházi tagság, s ennélfogva a többi címen szerzett felsőházi tagságának meg kell szűnnie.. A javaslat a gyakorAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XIII. kötet. 54