Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-750. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

Ô8Ô ! 750. szám. legközelebbi tag választásnál nem vá­lasztható meg újra. (4) A központi választmány viszony­lagos szótöbbséggel dönt. (5) A szavazatok egyenlő megosz­lása esetében az elnök dönt, aki különben nem szavaz. (Ô) A központi választmány minden üléséről, a jelenlevők nevének fel­sorolása mellett, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két jelenvolt tag hitelesít. A jegyző­könyvet a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában kell el­helyezni, és róla három nap alatt hiteles másolatot kell a belügyminisz­terhez felterjeszteni. (7) A központi választmány a bel­ügyminiszterrel, más közigazgatási hatóságokkal, a bíróságokkal, továbbá hivatalokkal és magánosokkal köz­vetlenül érintkezik. 23. §• (1) A központi választmány­nak a választójogot érintő határo­zatai ellen a közigazgatási bíróság­hoz panasznak 5- van helye. A köz­ponti választmánynak egyéb hatá­rozatai a határozathozatalt követő tizenöt nap alatt a törvényszerűség szempontjából a belügyminiszterhez fellebbezhetek. (2) A belügyminiszter a választó­jogi szabályokba ütköző határozatot akár hivatalból, akár fellebbezés alapján a fellebbezési határidő lejárta előtt is megsemmisítheti, és ameny­nyiben intézkedés tétele szükséges, új határozat hozatalát rendelheti el. Ha azonban a központi választmány valamely határidő vagy határnap kitűzésében az érintett szabályokat helytelenül alkalmazta, és az idő rövidsége az új határozat hozatalát kizárj a 1 a belügyminiszter ebben a kérdésben érdemileg intézkedik. 2. Az összeíró küldöttségek. 24. §. (1) A központi választmány minden évben január 5. napjáig min­den község (szavazókör) részére egy vagy több összeíró küldöttséget ala­kít. Kivételesen több szavazókörben is ugyanarra a küldöttségre lehet bízni az összeírást. (2) Ha ugyanegy szavazókörben több összeíró küldöttség működik, a központi választmány mindegyik kül­döttség működési körét tüzetesen megállapítja. (3) A központi választmány meg­állapítja, hogy az összeíró küldött­ség minden szavazókörben mely helyen vagy helyeken fog megjelenni. 25. §. (1) Az összeíró küldöttség három rendes ós egy póttagból áll. (2) A. községi vagy körjegyző a hivatali működésének területén levő szavazókörben vagy szavazókörökben az összeíró küldöttségnek vagy kül­döttségeknek állásánál fogva rendes tagja. (3) Az összeíró küldöttség többi tagjait a központi választmány vá­lasztja. Megválasztani csak azt lehet, aki az illető törvényhatóság (rende­zett tanácsú város) területén vala­mely választókerületben a választók névjegyzékébe fel van véve, és ma­gyarul beszél és ír, ha pedig az illető szavazókörben tömegesen van­nak magyarul nem tudók, ezek nyel­vét is érti. (4) Az összeíró küldöttség elnökét és helyettesét a küldöttség rendes tagjai közül a központi választmány jelöli ki. (5) Az összeíró küldöttség elnökét és többi tagjait megválasztásukról írásban kell értesíteni. 26. §. (1) Az összeíró küldöttség elnöke és többi tagjai működésük megkezdése előtt a következő esküt (fogadalmat) teszik le: »Esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy az összeíró küldöttségre ruhá­zott összes tennivalókban híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen !« (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad.)

Next

/
Thumbnails
Contents