Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-750. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

7nO. szám. 281 . (2) Az esküt (fogadalmat) az összeíró küldöttség elnöke : a központi választ­mány elnöke előtt, vagy a lakóhelye szerint illetékes járási főszolgabíró (r. t. városi polgármester) előtt, tagjai pedig a küldöttség elnöke előtt teszik le. Az eskü (fogadalom) letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet, ha az esküt nem ő vette ki, a köz­ponti választmány elnökéhez kell meg­küldeni. (3) Az összeíró küldöttség elnökét és tagjait, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámí­tásának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. Ötödik fejezet A választók név­jegyzéke. 1. Általános rendelkezések. 2*7. §. (1) A választók névjegyzékét községek szerint, ha pedig a község több szavazókörből áll, szavazókörök szerint kell szerkeszteni. (2) A névjegyzéknek tartalmaznia kell a választónak családi és utó­nevét, továbbá — ha megállapítható — születésének helyét és évét, végül állását (foglalkozását), lakóhelyét ós választói jogcímét; törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városok­ban a választó szüleinek a nevét is, nagy- ós kisközségekben pedig az azonos nevű választók megkülönböz­tetésére használt melléknevét vagy más megjelölést. Ha a választó több jogcímnek felel meg, a névjegyzék­nek valamennyi igazolt jogcímet tar­talmaznia kell. (3) A névjegyzék mintáját a bel­ügyminiszter állapítja meg. 28. §. A névjegyzék állandó, és azt évenkint az alábbi rendelkezések­nek megfelelően* ki kell igazítani. 2. Az összeírás előkészítése. 29. §. (1) Az országgyűlés tarta­mának utolsóelőtti évében történő összeírás alkalmával minden férfi, aki 23-ik életévét betöltötte, és min­den nő, aki 29-ik életévét betöltötte, az összeírás előkészítése céljára val­lomást köteles szolgáltatni azokról az adatokról, amelyek annak meg­állapítására szükségesek, vájjon van-e választójoga (Kötelező vallomásszol­gáltatás). (2) A névjegyzék óvenkinti kiiga­zítása céljából vallomást szolgáltat­hat mindenki, aki a választók ér­vényben lévő névjegyzékében nincs felvéve, ha magát választójogosult­nak tartja (Részleges vallomásszol­gáltatás). (3) A vallomást hivatalos egyéni számlálólapon kell szolgáltatni. A számlálólapnak kérdést kell tartal­maznia a választójog megállapításá­hoz szükséges személyi adatokról (családi és utónév, születési hely ós év, állás vagy foglalkozás, lakóhely, a szülők családi és utóneve), továbbá a választói jogcímek fennforgásáról. (4) A belügyminiszter a magyar királyi központi statisztikai hivatal útján minden községi (kör-) jegyző­nek (városi tanácsnak) idejekorán megfelelő számú számlálólapot küld. (5) A számlálólapot a fél — rendes lakóhelyén, a január i-ső napján fenn­álló állapotnak megfelelően — január 1 — 15-ike közt köteles kitölteni. (ô) A számlálólapot sajátkezűleg kell kitölteni, és a vallomás helyes­ségét sajátkezű aláírással kell meg­erősíteni. A számlálólap a magyar államnyelven felül más olyan hazai élőnyelven is kitölthető, amelyet az illető helyen tömegesen használ­nak. (7) Azok helyett, akik a számláló­lapot testi fogyatkozás miatt, vagy más okból sajátkezűleg kitölteni és aláírni nem képesek, valamint távol­levők helyett is a számlálólapot az illető egyén viszonyait ismerő hozzá­tartozója, munkaadója, alkalmazottja vagy szomszédja is kitöltheti. Ebben az esetben azonban köteles a szám­Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XIII. kötet. 36

Next

/
Thumbnails
Contents