Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-750. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

750. szám. Í7§ tol számított nyolc nap alatt bejelenteni. (5) Annak helyébe, aki a tag választást nem fogadta el, lemondott, tagságát elvesztette (22. §. (3) bekezdése), vagy meghalt, a legközelebbi közgyűlésen új tagot kell választani. (e) A törvényhatósági bizottság (városi képviselőtestület) közgyűlésének az ellen a határozata ellen, amellyel a központi választmány tagjait megválasztja, a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A közigazgatási bíróság a panaszt soron kívül sürgősen intézi el. 19. §. (1) A központi választmány elnöke és helyettes elnöke, 'tagjai, jegyzője és helyettes jegyzője működésük megkezdése előtt a következő esküt (fogadalmat) teszik le: »Esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy a központi választmányra (a központi választmány elnökére, jegyzőjére) ruházott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen!« (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad.) (2) A központi választmány elnöke az esküt (fogadalmat) a törvényhatósági bizottság, illetőleg a városi képviselőtestület közgyűlésében, a helyettes elnök ugyanitt, vagy a központi választmány előtt teszi Je. A tagok az esküt vagy annak a közgyűlésnek színe előtt teszik le, amelyen megválaszttattak, vagy a választmány vagy elnöke előtt. A jegyző és helyettes jegyző az elnök előtt teszi le az esküt (fogadalmat). Az elnök az eskü (fogadalom) letételéről jegyzőkönyvet készít. (3) Aki közvetlenül előzőleg elnöke, helyettes elnöke, tagja, jegyzője vagy helyettes jegyzője volt a központi választmánynak, s mint ilyen az esküt letette, nem köteles azt újra letenni. 20. §. (i) A központi választmány hivatalos nyelve a magyar. (2) A központi választmány a szükséghez képest tartja üléseit. (3) Az ülések első napjáról az elnök a tagokat külön meghívó útján értesíti. A meghívót legalább három nappal az ülések megkezdése előtt kell elküldeni, és a törvényhatóság székházán (városházán) való kifüggesztés útján közzé kell tenni. Rendkívül sürgős esetekben az elnöknek jogában áll a központi választmányt haladéktalanul összehívni. (4) Az általános képviselőválasztások alkalmával a központi választmány a szükséghez képest naponkint ülésezik. 21. §. (1) A központi választmány a szükséghez képest elhatározhatja, hogy az ideiglenes névjegyzék összeállítását és az ellene benyújtott felszólalások és észrevételek tárgyalását több osztályban fogja végezni. E végből tagjai közül a szükséges számban kijelöli azokat, akik az osztályokban a központi választmány elnökén és helyettesén kívül az elnöki tennivalókat végzik. Osztályelnökül lehetőleg olyan tagot kell kijelölni, aki egyszersmind törvényhatósági tisztviselő. (2) A központi választmány az osztályokba úgy sorozza be tagjait, hogy egy-egy osztály az elnökön kívül legalább négy tagból álljon, és hogy lehetőleg minden osztálynak legyen legalább egy tagja mindazokból a választókerületekből, amelyeknek névjegyzékét tárgyalja. (3) Az osztályok részére a jegyzőket a szükséges számban á központi választmány elnöke rendeli ki a törvényhatóság jegyzői közül. 22. §. (1) A központi választmány ülései nyilvánosak. (2) Érvényes határozat hozatalára az elnökön felül legalább hat tagnak, osztályülésben legalább két tagnak jelenléte szükséges. (3) Aki egy féléven át egy ülésen sem jelent meg, és elmaradását minden alkalommal kellően nem igazolta, elveszti választmányi tagságát, és a