Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-661. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyújtott 568. számú törvényjavaslat tárgyában

661. szám. . 11 As ügyvédi kamara választmánya. 39. §. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. t.-c. 22. §-a és az ezt módosító 1907 : XXIV. t.-c. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés Íóp: Mindegyik ügy védi kamara választmányt választ három évre. A budapesti ügyvédi kamara választmányát alkotják;: a kamara elnöke miat a választmány elnöke, két elnökhelyettes, egy főtitkár, két titkár, egy pénztárnok, egy pénztárnokhelyettes, három ügyész és negyvennyolc választmányi tag. A választmányi tagoknak legalább kétharmadát a Budapesten lakó ügyvédek sorából kell választani. A vidéki kamarák választmányát alkotják: a kamara elnöke, mint a választmány elnöke, elnökhelyettes, titkár, pénztáros, ügyész, tizenkét választmányi tag és hat póttag. A rendes tagok közül legalább hatnak, a póttagok közül legalább kettőnek a kamara székhelyén keli laknia. A titkárt, az ügyészt és a pénztárost lehetőleg a kamara székhelyén lakó tagok közül kell választani. A közjegyzői kamara. 40. §. A kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. t.-c. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: A budapesti közjegyzői kamara az elnökből, elnökhelyettesből, a titkárból, hat rendes és két póttagból áll. A határozathozatalhoz az elnökön vagy elnökhelyettesen felül legalább négy tag jelenléte szükséges. A vidéki közjegyzői kamarák egy elnökből, négy rendes és két póttagból állanak. Határozathozatalhoz az elnökön felül legalább két tag jelenléte szükséges. A kamara ügyvitele szerint szükséges tisztviselői munkát is ezek a tagok végzik. 41. §. Az igazságügyminiszter fel» hátaim azt atik, hogy a kir. közjegyzők ;

és közjegyzői kamarák régi iratainak es kezelési könyveinek megőrzését, illetőleg kiselejtezését rendelettel szabályozhasga és a rendeletben egyes iratnemekreU vagy könyvekre aí .rendes elévülési határidőnél rövidebb selejtezési határidőt állapíthasson meg. Selejtezés tárgyai nem lehetnek : a) a kir. közjegyzőknél : 1. a szerződések, 2. a. végrendeletek és halálesetre szóló más intézkedések, 3. az ügykönyvek és az ezekre voöatkozó mutatók, : 4. a végrendelkezőkre vonatkozó^ mutatók, 5. a letéti könyvek ; b) a közjegyzői kamaráknál: 1. az iktatókönyvek és ezekre vonatkozó mutatók, 2. a kamarai közgyűlésekről és ülésekről készült jegyzőkönyvek, 3. a kir. közjegyzők, közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek névkönyvei, 4. az összesített ügyforgalmi kimutatások ; c) általában oly iratok, amelyeknek irodalmi, tudományos vagy történeti értékük van. Ezeknek az iratoknak és könyveknek az iratok kiállításáról, illetőleg a könyvek lezárásától számított haimincöt év eltelte után való megőrzéséről az igazságügyminiszter intézkedik. . ÏÏQységes bírói és ügyvédi vizsga. 42. §. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 1915:LIII. t.-c. 3. §-a akkópen módosul, hogy az egységes bírói és ügyvédi vizsgára bocsátáshoz megkívánt joggyakorlat vagy tanári működés ideje négy év. Az 1913:LIII. t.-c. 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : A négy évi joggyakorlat idejéből legalább három évet kir. bíróságnál (rendes bíróságnál) vagy ügyvédnél vagy a kir. kincstár vagy a közala2*