Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-661. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyújtott 568. számú törvényjavaslat tárgyában

12 661. szám. pítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál kell, a többi időt pedig kir, bíróságnál, kir. ügyészségnél, ügyvédnél, a kir. kincstár és a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál, kir. közjegyzőnél, az igazságügyminisztérium fogalmazó szakában vagy a következő bekezdésben meghatározott korlátozással az ott említett helyeken is, lehet tölteni. Aki a iogtudori oklevél megszerzése után valamely külön bíróságnál, a» m. kir. közigazgatási bíróságnál, pénzügyi vagy más közigazgatási hatóságnál fogalmazó szakban szolgált, vagy olyan nagyobb gyári vagy közlekedési vállalatnál vagy pénzintézetnél volt "alkalmazva, ahol a joggyakorlat szempontjából értékes ismereteket szerezhetett, annak joggyakorlati idejébe összesen egy év tartamáig e szolgálatának vagy alkalmazásának idejét is be kell számítani. Ha a bírósági joggyakornok a kir. ítélőtábla elnökének engedelmével tölti joggyakorlati idejét valamely gyári vagy közlekedési vállalatnál vagy pénzintézetnél, vagy ha az, aki joggyakorlati idejének egy részét ily vállalatnál vagy pénzintézetnél kívánja eltölteni, itt nyert alkalmazását az ennek helye szerint illetékes ügyvédi kamarának előzetes hozzájárulásával foglalja el, az ily alkalmazásban töltött időt egy óv tartamáig minden esetben be kell számítani. 43. §. A háború ideje alatt teljesített katonai szolgálat vagy ezzel •egy tekintet alá eső állapot tartamának a joggyakorlat, a jogtanári működés és a közjegyzőhelyettesi működéshez szükséges gyakorlat idejébe beszámítását az igazságügyin iniszter rendelettel szabályozza. 44. §. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgára jelentkező kérheti, hogy az egységes bírói és ügyvédi vizsgát megosztva, két részben te-'. liesse le. A megosztott vizsga rész* letes szabályait az igazságügyminiszter állapítja, meg.. IV. Vegyes rendelkezésed. Az ügyvéd helyettesítése. 45. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 97. £-a és az 1914 : XXXV. t.-c. 2. §-a hatálját veszti; mihezkópest az ügyvédjelölt helyettesítő jogköre tekintetében az 1874 : XXXIV. t.-c. 16. §-a társasbíróság előtti képviseletre is irányadó. Perenkívüli eskü. 46. §. Ha valakinek abból a célból, hogy akár ő maga, akár más személy külföldön valamely jogát érvényesítse vagy megóvja, vagy valamely jogi kedvezményt szerezzen, esküt vagy eskü helyett ünnepélyes fogadást kell letennie, az ilyen perenkívüli esküt (fogadást) a járásbíróság előtt teheti le. Az eskü (fogadás) letételénél követendő eljárást az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza. Az é § értelmében letett esküt (fogadást) az 1878 : V. t.-c. (Btk.) XII. fejezetének alkalmazása szempontjából mindig olyannak kell tekinteni, mint amelyet polgári ügyben tettek. Zárlati rendelkezések. 47. §. A volt udvari kincstári, a királyi magán- (udvartartási) és a családi alapítványi vagyonra fennálló bírói zárlat a minisztérium rendelkezéséig fenmarad. A zárlat tekintetében szükséges bírói intézkedések a főudvarnagyi bíróság elnökének, mint egyes bírónak hatáskörébe tartoznak. A zárlatra az általános szabályokat kell alkalmazni. A netán szükséges részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendélettel állapítja meg.