Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-661. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyújtott 568. számú törvényjavaslat tárgyában

10 66í. szám. ítélőbírák közül az év elején az év tartamára az ítélőtábla elnöke jelöli ki. Az 1891 : XVII. t.-c, 29. §-ának 2. bekezdése és az 1887 : XXX. t.-c. 14. §-ának a helyettesítésre vonat­kozó rendelkezése hatályát veszti. Bíróság hatóságának kiterjesztése. 32. §. Ha az ország határának megváltozása vagy más rendkívüli .esemény következtében szükséges, az igazságügy miniszter bármely bíróság területére vagy területének egy ré­szére hasonló hatáskörű szomszédos bíróságok bármelyikének bírói ható­ságát kiterjesztheti s a szükséghez kepést ideiglenesen kir. járásbírósági, kir. törvényszéki vagy kir. ügyészségi kirendeltséget állíthat fel. Itólőbírót jaùî kirendeltséghez, csak beleegyezé­sével lehet kirendelni. /z igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg, hogy a kirendeltség milyen bírói cselekményeket teljesít­sen, valamint megállapítja azokat az intézkedéseket is, amelyek szüksége­sek arra az esetre, ha a bírói ható­ság ideiglenes kiterjesztésének oka megszűnik. Bírói képesítés. 33. §. Az 1912 : VII. t.-c. 1. §-ának második bebezdése hatályát veszti, mihezkópest bírói és ügyészi hiva­talra kinevezéshez a gyakorlati képe • sítő vizsga után további gyakorJat kimutatása nem szükséges. Itélöbírák áthelyezése és kirendelése: 34. §. Olyan kir. bírósághoz, amely­nek munkája rendkívüli -viszonyok íolytán felszaporodott, a munkateher helyes megosztása érdekében az igaz­ságügy miniszter ugyanolyan folya­modása vagy felsőbb folyamodása bíróságtól bármely ítélőbírót beleegye­zésével határozott időtartamra is át­helyezhet vagy kirendelhet. Az áthelyezett vagy kirendelt ítélő ­bíró az "illető bíróságnál felmerülő mindennemű ítélőbirói munkára alkal­mazható. Illetékesség fegyelmi eljárásban. 35. §. Ha az eljárásnak az 1871 : VIII. törvénycikk értelmében illetékes fe­gyelmi bíróságnál megindítása vagy folytatása az ország határának meg­változása vagy más rendkívüli ese­mény következtében nem lehetséges, az eljárásra a hasonló hatáskörű az a fegyelmi bíróság is illetékes, ame­lyet az igazságügyminiszter kijelöl. Ha a különben illetékes bíróság eljárásának akadálya elhárul, az első­fokú fegyelmi tárgyalás elrendelése előtt előterjesztett indítvány alapján az előbbi bekezdés értelmében illeté­kes fegyelmi bíróság az ügyet a ren­des szabályok szerint illetékesnek engedi át. Végrehajtó díja. 36. §. Az igazságügy miniszter a kir. bírósági végrehajtót megillető díjakat — a szükséghez képest a törvény rendelkezéseitől eltérően is — rendelettel szabályozhatja s e rende­letét kiegészítheti, módosíthatja és hatályon kívül helyezheti. Ügyvédi képesítés. 37. §. Az 1912: VII t.-c. 2. §-ának második és harmadik bekezdése hatá­lyát veszti, mihezképest az ügyvédek lajstromába való felvételhez a gya­korlati képesítő vizsga után további gyakorlat kimutatása nem szükséges. Távollevő ügyvédek es ügyvédjelöltek elleni felügyeleti vagy fegyelmi eljárás. 38. §. Az ügyvédi kamaránál be­jelentett, lakóhelyétől állandóan távol­levő ügyvéd vagy ügyvédjelölt ellen felmerülő felügyeleti vagy fegyelmi eljárást a távollevő részére a kamara által kirendelt ügygondnok útján kell lefolytatni. A részletes szabályokat az igazság­ügyminiszter állapítja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents