Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-661. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyújtott 568. számú törvényjavaslat tárgyában

661. kat a kamatokat sem, amelyek az 1914. évi augusztus hó 5. napián már három évnél régibb időből voltak hátralékban. À tőkeköveteléssel egyenlő sorrendben nem sorozható, de a fennálló íogszabályok értelmében különben még követelhető kamatok a vételármaradványból a tőkekövetelések rangsorának megfelelő sorrendben a vótelármaradványra utalt költségek (Vht. 192. §-ának 3. bekezdése) előtt nyernek kielégítést. Ha egyetemleges terhelés esetében a terhelt ingatlanok nem mindegyike kerül árverés alá (Vht. 190. §. 3. bekezdése) és az árverési vételárból az egyetemleges jelzálog joggal biztosított követelést követő rangsorban bejegyzett követelések teljes kiegyenlítése a kamatoknak a jelen §. 2. bekezdésében meghatározott sorozása esetében nem volna lehetséges, az egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelésnek csak három évi kamatát lehet a Vht. 192. §. a) pontjának megíelelően a tőkeköveteléssel egyenlő rangsorban sorozni, ha az egyetemlegesen terhelt, de árverés alá nem került többi ingatlannal a hitelezőnek ki nem elégített kamatkövetelése kellően fedezve van. 28. §. A Vht. 208. §-a a következő új bekezdéssel egészíttetik ki: Mezőgazdaság, erdőgazdaság, szőlő vagy kertgazdaság célját szolgáló ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében a bíróság az érdekeltek meghallgatása után a zár alá vétel elrendelését mellőzheti, ha a kérelem elintézésekor nyilvánvaló, hogy a zár alá vétel a követelés kielégítésének célját vagy éppen nem, vagy igen csekély mértékben szolgálná. A bíróság az elrendelt zár alá vételt az érdekeltek meghallgatása után megszüntetheti, ha a zár alatt válik nyilvánvalóvá, hogy a zár fenntartása vagy éppen nem, vagy igen csekély mértékben szolgálná a követelés kielégítésének célját. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemz« szám. 9 III. Igazságügyi szervezeti rendelkezések. Járásbíróság fcliigyeltte és vezetése. 29. §. Amelyik járásbíróságnál elnök van, a felügyelet és a vezetés az elnököt illeti. Az elnököt az alelnök helyettesíti. Ha a járásbíróságnál több alelnök van, az az alelnök, ha pedig nincs alelnök, az a járásbíró helyettesíti az elnököt, akit a járásbíróságnál alkalmazottak közül évenkint a naptári év tartamára a kir. ítélőtábla elnöke kijelölt. Ha a járásbiróságnál nincs elnök, a felügyeletre és a vezetésre az 1891: XVII. t.-c. 34. §-ának 2. bekezdése és az 1912 : VII. t.-c. 12. §-a

r helyettesítésre pedig a jelen §. második bekezdése nyer alkalmazást. Összeférhetetlenség. Együttalkalmazás. 30. §. Az 1891 : XVII. t.-c. 39. §-a a következő mondattal egészíttetik ki : A jelen törvény IV. fejezetének a bírósági hivatalnokokra vonatkozó rendelkezései a kezelőkre, a kezelőnőkre és a díjnokokra is kiterjednek ; az igazságügyminiszter azonban a megállapított korlátozások alól reájuk nézve indokolt esetben felmentést adhat. Az 1891 :XVH. t.-c. 41. §-ának 1. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: 1. házastársak, fel- vagy lemenőágban rokonok és sógorok; 4. házastársnak testvére vagy testvérnek házastársa. Törvényszéki elnök helyettesítése. 31. §. Az 1912 :LIV. t.-c. 85. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : A kir. törvényszék elnökét a budapesti kir., a budapesti kir. büntető és a pestvidéki kir. törvényszéknél a másodelnök helyettesíti; a többi törvényszék elnökének helyettesét pedig a törvényszéknél alkalmazott tgyülés irományai. XIII. kötet. 2