Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-661. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyújtott 568. számú törvényjavaslat tárgyában

8 661. szám. alkotott 1908 : XLI. törvénycikk (Vhn.) 9. §-ának első bekezdése, vala­mint 14. §-ának első bekezdése akként módosul, hogy a végrehajtást szen­vedőnek feleségét, fel- vagy lemenő rokonait illető vagy a házasságon kívüli gyermek javára megállapított tartás . behajtására irányuló végre­hajtás esetében a végrehajtás alól mentes járandóságokból is — ily járandóságok alatt értve a különben végrehajtás alól mentes segélyeket és egyéb pótlékokat is — a felerész végrehajtás alá vonható. 23. §. A Vht. 145. §-ának első bekezdése helyébe a következő ren­delkezés lép: Az ingatlan kikiáltási árának meg­állapítása végett az 1912 : LIV. t.-c. 48. §^ának megfelelő hatósági adó­és becslési bizonyítványt kell bemu­tatni. Ez a rendelkezés nem érinti a Vhn. 22. §-át. 2i. §. A Vht. 180. §-a a követ­kező rendelkezéssel egészíttetik ki: Amennyiben az árverési feltótelek ellenkezőt nem tartalmaznak, az ár­verési vevőnek vételi bizonyítványt a megszabott egyéb feltételek fenn­forgása esetében is csak akkor lehet adni, ha a vételárnak legalább két­harmadrészót megfizette és ha utó­ajánlatot kellő időben senki sem tett. 25. §. Bármelyik érdekelt fél az ár­verésen megvett ingatlanra, amelyet a vevő vételi bizonyítvány alapján birtokba vett, az árverési vevő tulaj­donjogának bejegyzése előtt (Vht. 182. §.) zárlat elrendelését kér­heti, ha: 1. az árverési vevőnek olyan cse­lekményét vagy mulasztását bizo­nyítja, amely az ingatlan állagának jelentékeny sérelmét vagy órtékcson­kulását eredményezheti; vagy ha 2. az árverési vevő a hátralékos vételári részlet megfizetése iránti kötelezettségének a telekkönyvi ha­tóság felhívására a felhívásban meg­szabott határidőben eleget nem tesz. Erre a zárlatra az 1881 : LX. tör­vénycikknek az idézett törvénycikk 237. f§-ának f) pontja alapján elren­delhető zárlatra vonatkozó rendel­kezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzése után a zárlatot, meg kell szüntetni. 26. §. Ha árverésen elidegenített in­gatlanra nézve az államot illető elő­vásárlási jog gyakorlásának a fenn­álló szabályok szerint helye lehet, a telekkönyvi hatóság, amennyiben az árverést nem semmisíti meg és utó­ajánlatot kellő időben nem tettek, az árverési jegyzőkönyv másolatát a te­lekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) kivonatos másolatával együtt nyolc napon belül felterjeszti a földmívelós­ügyi miniszterhez. A földmívélésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlása kórdó­sében nyilatkozatát köteles az em­lített iratok felérkezésétől számított harminc napon belül a telekkönyvi hatóság iktató hivatalába juttatni. E nyilatkozat következtében az elő­vásárlási jog gyakorlására hivatott köteles az árverési vételárat a nyilat­kozatnak az iktatóhivatalba érkezé­sétől számított harminc napon belül a telekkönyvi hatóságnál befizetni. A nyilatkozat vagy a befizetés határidejének elmulasztása esetében az állam elővásárlási joga megszűnik. 21. §. A Vht. 192. §-a a követ­kező rendelkezésekkel egészíttetik ki : A tőkeköveteléssel egyenlő sor­rendben kell kielégíteni a fennálló jogszabályok értelmében követelhető olyan kamatokat is, amelyek az árverés napjától visszafelé számított három évnél régibb időből vannak hátralékban, feltéve, hogy az árverés elrendelését a jelen törvény életbe­lépésétől számított két éven belül kérik. Ez alapon azonban nem lehet sorozni öt százaléknál nagyobb kama­tot, valamint nem lehet sorozni azo-

Next

/
Thumbnails
Contents