Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-661. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyújtott 568. számú törvényjavaslat tárgyában

661. szám. B nek elrendelése nélkül is meghagyhatja bármelyik félnek, hogy azokat az okiratokat, amelyeket használni kíván, bizonyos határidő alatt a bírósági irodában tegye le, hogy az ellenfél megtekinthesse. Az a fél, aki e meghagyásnak eleget nem tesz és az okiratot a 202. §. szerint sem közölte, ha e miatt a tárgyalást el kell halasztani, az okozott költségben a 431. §. értelmében elmarasztalandó. A 204. §-nak megfelelő intézkedéseket már a keresetlevél vagy az előkészítő irat alapján és külön kérelemre a "járásbíróság is megteheti. 6. §. A Pp. 248. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A tárgyalásnál a lehetőséghez képest jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A jegyzőkönyvvezető alkalmazását nem lehet mellőzni a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem szóbeli tárgyalásán. 7. §. A Pp. 247. §-ának harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: A jegyzőkönyvet a bíró — ha a törvényszók tanácsban határoz, az elnök — esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács, továbbá a felek is aláírják. Ha a felek a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, ezt a jegyzőkönyvben meg kell jegyezni. 8. §. A Pp. 251. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : A kiküldött vagy megkeresett bíró előtti eljárásban a lehetőséghez képest jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A jegyzőkönyvnek ily esetben a 243. §. 1—4. pontjaiban említett kellékeken felül a végzett eljárást kimerítően kell tartalmaznia. 9. §. A Pp. 255.-262. §-ai hatályukat vesztik. 10. §. A Pp. 289. §-a első bekezdésének 3. pontja azzal egészíttetik ki, hogy a bíróság, ha tanácsban jár el, a tanú kihallgatását székhelyén levő járásbíróság területén kívül megkeresett bíróra bízhatja akkor is, ha a kihallgatandó tanuk nagy száma vagy egyéb körülmény miatt a perbíróság előtti kihallgatásuk tetemes időveszteséggel járna. Ebben az esetben a fellebbezési bíróság kiküldött bíróra bízhatja a tanú kihallgatását, vagy e végett a székhelyén lévő elsőbíróságot is megkeresheti. 11. §. A Pp. 400. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Az óly ítéletet, amelyet a szóbeli tárgyaláson hirdetnek ki, a kihirdetést követő nyolc nap alatt kell teljesen írásba foglalni. 12. §. A Pp. 401. §-a a következő új bekezdéssel egészíttetik ki: Az elsőbíróság oly ítéletének indokolásául, amely ellen a törvény a fellebbezést kizárja, csak a megállapított tényeket és az alkalmazott jogszabályt kell röviden írásba foglalni. Ugyanez áll az elsőbíróságnak ós a fellebbezési bíróságnak oly ítéletére is, amely ítélet elleni fellebbvitelről lemondását a fél az ítélet kihirdetésétől számított három nap alatt bejelentette. 13. §. A Pp. 410. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: Ha a szóbeli tárgyalás befejezése előtt a felek egyezően kijelentik, hogy a fellebbvitelről kölcsönösen lemondanak, ennek az a hatálya, hogy a bíróság ítélete kihirdetésével jogerőre emelkedik. Az ily lemondást az ítélet jogerőre emelkedésének megállapítása szempontjából csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bíróságnak írásban bejelentették. A fellebbvitelről az ítélet kihirdetése előtt történt lemondásnak az előbbi bekezdés esetén kívül nincs hatálya. Az ítélet kihirdetése után történt lemondás, az ítélet jogerőre emelkedésének megállapítása szempontjából csak akkor vehető figye-