Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-661. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyújtott 568. számú törvényjavaslat tárgyában

6 661. szám. lembe, ha a kihirdetés alkalmával szóval kinyilvánítva és jegyzőkönyvbe véve vagy a bíróságnak írásban be­jelentve volt. A bíróság a bejelen­tést az ellenféllel közli. 14. §. A Pp. 415. §-ának 3. pontjában megjelölt ítéleteken felül az e pont­ban meghatározott terjedelemben a balesetből származó kártérítési köte­lezettség alapján járadék fizetésében marasztaló ítéletek is fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatók. 15. §. A Pp. 446. és 475. §-ának 2. bekezdésében említett két hónapi határidő helyett négy hónap állapítta­tik meg. Ugyané §-ok utolsó bekezdésében említett három év letelte után új határnap kitűzését kérni nem lehet. Fellebbvitel. 16. ft. A Pp. 484. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A fellebbezési eljárásra, amennyi­ben e fejezet rendelkezéseiből más ki nem tűnik, a törvényszéki elj aras szabályai megfelelően alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a tárgya­lási jegyzőkönyvet a felek nem írják alá. 17. ft. A Pp. 497. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: A kérelmek előterjesztése után a bíróságnak az elnöktől megbízott tagja vagy az elnök előadja a meg­támadott ítéletet és az ítéletet meg­előző határozatokat indokolásukkal együtt, valamint az elsőbíróság előtt lefolyt tárgyalás és bizonyításfelvétel eredményét, amennyiben az a kére­lemnek megértéséhez ós a megtáma­dott határozat felülbírálásához szük­séges. Az elnök — ha az ügyet nem ő adja elő — az előadás helyességére és teljességére felügyelni köteles; szükség esetében az ítéletet, vala­mint az elsőbírósági eljárás eredmé­nyét tanúsító iratokat a bíróság valamelyik tagjával vagy a jegyző­könyvvezetővel felolvastatja. 18. §. Az elsőbíróság ítélete ellen a fellebbezés elhagyásával egyenesen felülvizsgálati kórelmet lehet benyúj­tani, ha az ügyben a fellebbezési bí­róság ítélete ellen felülvizsgálatnak lenne helye. A fellebbezés elhagyásához az el­lenfél írásbeli beleegyezése szükséges, amelyet a felülvizsgálati kérelemhez kell csatolni. A felülvizsgálati kérel­met a bíróságnál kell előterjeszteni. A felülvizsgálati kérelem nem ala­pulhat az eljárásra vonatkozó vala­mely szabály megsértésén és sem a felülvizsgálati kérelemben, sem a válasziratban nem lehet az elsőbíró­ság ítéletében előadott tényállást meg­támadni. A felülvizsgálati bíróság eljárására a polgári perrendtartás IV. címe II. fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha a felülvizsgálati bíróság az ügyet további tárgyalás és ítélethozás vé­gett az alsóbírósághoz visszaküldi, az ügyet az ügyben eljárt elsőbíró­ság helyett, ahhoz a bírósághoz is küldheti, amelynek hatáskörébe a fellebbezés elintézése tartozott volna. Ebben az esetben a fellebbezési bíró­ság eljárására ugyanazok a szabályok irányadók, mintha a per fellebbezés következtében került volna a felleb­bezési bíróság elé. A további eljárás­ban és határozathozatalban az alsó­bíróságok kötelesek alkalmazkodni a felülvizsgálati bíróság álláspontjához. Házassági vagy más személyállapotot tárgyam perek. 19. ft. A Pp. 655. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: Az eljáró bíró a szóbeli tárgyalást az előkészítő eljárással egy határ­napra tűzheti ki. Eljárás a polgári perrendtartás életbe­lépése előtt a törvényszéknél megindított polgári ügyekben. 20.§.Azl912:LIV.t.-c.61. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép :

Next

/
Thumbnails
Contents