Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-611. Törvényjavaslat az Osztrák Köztársasággal 1924. évi november hó 8-án kötött adóügyi szerződések becikkelyezéséről

611. szám. 399 (2) Azok a jogosítványok, melyekre az ingatlan vagyonra vonatkozó polgári jogszabályok nyernek alkalmazást, az ingatlan vagyonra vonatkozó használati jogok, továbbá oly jogok, melyek ingatlan vagyonra vannak biztosítva, vagy azt terhelik, az ingatlan vagyonnal azonos elbírálás alá esnek. (3) Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy valamely dolog (1. és 2. bek,) ingatlannak tekintendő-e, annak az államnak törvényei irányadók, amelyben a tárgy fekszik. Hogy mi tekintendő tartozéknak, az azon állam jogaihoz igazodik, amelyben az ingatlan vagyon fekszik. (4) Valamely vállalatban avagy valamely vállalat fiókjának vagyonában való részesedések, amennyiben a részesedés nem részvények vagy bányarészvények birtokához fűződik, csak abban az államban vonhatók halálesetre szóló illetékek alá, amelyben á vállalat vagy fiók fekszik. II, Cikk. (1) A két állam egyikének polgára után maradt olyan hagyatéki vagyonrészekre nézve, melyek nem az I. cikk szerint bírálandók el, a következő határozmányok irányadók: a) Alapelv, hogy ezek a hagyatéki vagyonrészek abban az államban tartoznak halálesetre szóló illetékek alá, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt. b) Ha azonban az örökhagyónak halálakor a másik államban lakóhelye, vagy ilyennek hiányában állandó tartózkodási helye volt, úgy az itt található hagyatéki vagyonrészek — eltekintve a c) pontban megjelölt esettől — ebben az államban vonandók halálesetre szóló illeték alá. c) Ha az örökhagyónak mindkét államban volt lakóhelye, akkor az említett hagyatéki vagyonrészek csak abban az államban esnek halálesetre (2) Berechtigungen, auf welche die Vorschriften des bürgerlichen Rechtes über unbewegliches Vermögen Anwendung finden, Nutzungsrechte an unbeweglichem Vermögen, sowie Rechte, die, auf unbeweglichem Vermögen sichergestellt sind oder darauf lasten, sind dem unbeweglichen Vermögen gleich zu achten. (3) Für die Frage, ob eine Sache (Absätze 1 und 2) als unbeweglich anzusehen ist, sind die Gesetze des Staates massgebend, in dem der Gegenstand liegt. Was als Zubehör anzusehen ist, richtet sich nach dem Rechte des Staates, in dem das unbewegliche Vermögen sich befindet. (4) Anteile an einem Unternehmen oder an dem Vermögen der Zweigniederlassung eines Unternehmens unterliegen, sofern das Anteilsrecht nicht an den Besitz von Aktien oder Kuxen geknüpft ist, den Abgaben von Todes wegen nur in jenem Staate, in dem das Unternehmen oder die Zweigniederlassung gelegen ist. Artikel IL (1) Für die nicht nach Artikel I zu behandelnden Nachlassbestandteile eines Angehörigen eines der beiden Staaten gelten folgende Bestimmungen

: a) Diese Nachlassbestandteile unterliegen grundsätzlich den Abgaben von Todes wegen in dem Staate, dem der Erblasser zur Zeit seines Todes als Staatsbürger angehört hat. b) Hatte jedoch der Erblasser zur Zeit seines Todes in dem anderen Staate einen Wohnsitz oder in Ermangelung eines solchen seinen dauernden Aufenthalt, so sind, abgesehen von dem in lit. c) bezeichneten Falle, in diesem Staate die daselbst befindlichen Nachlassbestandteile den Abgaben von Todes wegen zu unterziehen. c) Hatte der Erblasser zur Zeit seines Todes in beiden Staaten seinen Wohnsitz, so unterliegen die genannten Nachlassbestandteile den Ab-