Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-592. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

&92. szám. 35Ó A főtárgyalásra mindazokat meg kell idézni, akikre a terhelt az előbbi § rendelkezéseinek megfelelően hivatkozik vagy akiket a vádló vagy a sértett a főtárgyalás napjáig ellenbizonyitékul bejelentett, kivéve, ha a főtárgyalási elnök a megidézóst az ügy körülményeinél fogva már eleve nyilvánvalóan feleslegesnek látja. A főtárgyalási elnök gondoskodik arról is, hogy az előbbi § utolsó bekezdése értelmében megszerzendő okirat vagy egyéb tárgy a főtárgyaláson rendelkezésre álljon. Az ítólőbíróság a valóság bizonyítását a jelen § első bekezdésében említett tényeken felül más tényre csak akkor rendelheti el ós a valóság bizonyítására az ott említett bizonyítékokon felül más bizonyítékot csak akkor vehet fel, ha ez a főtárgyalás félbeszakítása nélkül lehetséges, vagy ha a vádlott valószínűvé teszi, hogy azt az előkészítő eljárás folyamán hibáján kívül nem jelenthette be. A jelen §-ban foglalt korlátozások a vádló vagy a sértett ellenbizonyítékainak előterjesztésére nem terjednek ki. Harmadik Rész. Vegyes rendelkezések. 88. §. Ha gyors és elrettentő példaadás nélkül a közbiztonságot nem lehet fentartani vagy a súlyos bűncselekmények rohamos elszaporodását nem lehet meggátolni, a minisztérium a polgári büntető bíráskodás alá tartozó egyénekre elrendelheti a rögtönbíráskodást az egész ország vagy csak egyes kir. törvényszék területére. A rögtönbíráskodást a következő bűncselekményekre lehet elrendelni: a felségsértésre, a hűtlenségre, a lázadásra, a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914 : XL. törvénycikk rendelkezéseibe ütköző, csoportosulás útján elkövetett bűntettekre, a gyilkosságra, a szándékos emberölésre, a rablásra, a gyujtogatásra, a vízáradás okozásának bűntettére, vaspályákon, távirdákon (távbeszélőn) vagy hajókon elkövetett közveszélyű cselekmények bűntettére, az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. t.-c. 1. és 2. §-ába ütköző büntetendő cselekményekre, végül a jelen törvény 8. §-ában meghatározott felhívásra, vagy izgatásra, ha az a jelen bekezdésben felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetésére irányul. A rögtönbíráskodást előzetesen ki kell hirdetni; rögtönítélő eljárás alá csak a kihirdetés után elkövetett bűncselekmények tartoznak. A rögtönítélő bíróság a rögtönítélő eljárás alá tartozó bűncselekményekre főbüntetésként nem a büntetőtörvényekben megállapított büntetési tételeket alkalmazza, hanem rendszerint halálbüntetést állapít meg. Kivételesen, ha a rend helyreállítása végett már nem szükséges halálbüntetéssel elrettentő példát adni, úgyszintén nagyszámú vagy igen nyomatékos enyhítő körülmények esetében, a halálbüntetés helyett életfogytig tartó vagy tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést lehet megállapítani; ha pedig a bűncselekmény enyhébb súlya és a túlnyomó enyhítő körülmények indokolják, a bíróság a büntetőtörvényekben megállapított rendes büntetési tételeket alkalmazhatja. Ha a vádlott a tett elkövetésekor huszadik életévét még nem töltötte be, halálbüntetés helyett tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházat, ha pedig még tizennyolcadik életévét sem töltötte be, öt évtől tizenöt évig terjedhető fogházat kell megállapítani. Ezek a rendelkezések nem érintik a büntetőtörvények alapján kiszabható mellékbüntetésekre vonatkozó rendelkezéseket. A jelen §-ban meghatározott büntetések kísérlet és részesség esetében is irányadók.